Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Révész László: Magyar honfoglalás kori sírok keltezési lehetőségei. Régészeti keltezés – természettudományos keltezés
REVË SZ LÁ SZLÓ _ MAGYAR. HONFOGLALÁS KORI SÍR OK KELTEZÉS ! LEHETŐSÉGEI. Révész László MAGYAR HONFOGLALÁS KORI SÍROK KELTEZÉSI LEHETŐSÉGEI. RÉGÉSZETI KELTEZÉS — TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KELTEZÉS A 2000 júliusában az alsó-ausztriai Gnadendorfban feltárt 10. századi ifjú magyar vitéz lovas sírjának a feldolgozása meglepő eredményt hozott. Míg az elhunyt mellett talált tárgyak hagyományos régészeti elemzése valamint a numizmatikai adatok nagy valószínűséggel a sír 10. század eleji földbe kerülésére utalnak, az ember- és lócsontokon elvégzett C14-es vizsgálatok ugyanezt a század utolsó évtizedeire ül. 1011. század fordulójára valószínűsítették. 1 (1. ábra) Az így keletkezett ellentmondást a lelőhely tágabb környezetére vonatkozó történeti források ismeretében sem tudjuk feloldani. Ezek ugyanis részben rendkívül csekély számúak, másrészt pedig gyakorlatilag a 10. század folyamán bármikor, történetileg is alátámasztható módon, sor kerülhetett egy magyar fegyveres eltemetésére az ausztriai Weinviertel területén. E térség ugyanis 900-955 között a Kárpát-medencéből nyugatra induló magyar seregek egyik felvonulási területe volt, ezen belül 900-917 között, valamint a 970-es évektől 996-ig hadműveleti terület, s így bőségesen volt arra alkalom, hogy valamely hadi esemény során egy magyar harcos a halálát lelje ott. (Révész 2006, 119-158.) Hogy a fent említett vizsgálati eredményeket kontrollálhassuk, lehetőség nyílt a gnadendorfi sír minél sokrétűbb vizsgálatát célzó kereteken belül további öt olyan magyar sír C14-es vizsgálatát elvégeztetnünk, amelyek jelenlegi ismereteink alapján a 10. század különböző időszakaiban kerülhettek földbe. E sírok közül három a terminus post quem szempontjából alapvető fontosságú pénzmellékletet is tartalmazott. E sírok a társadalom különböző szegmenseit (törzsi-nemzetségi arisztokrácia, katonai kíséret, köznép) képviselik. Külön érdekesség, hogy az egyik (pénzmellékletet is tartalmazó) sír C14-es vizsgálatát már korábban Magyarországon is elvégezték a Debreceni Atomkutató Intézetben. Az alábbiakban ismertetjük e sírok leletanyagát, régészeti környezetét az abból levonható tanulságokkal együtt, s mindezt összevetjük a C14es vizsgálatok eredményeivel. Utóbbiak közül számunkra a sigma 1 eredmények a fontosak, a sigma 2 ugyanis olyan hosszú (100-200 év) időintervallumot ad, amely régészeti szempontból értékelhetetlen. Karos-Eperjesszög II. temető 52. sír Az első minta a karosi II. temető 52. sírjának csontvázából származik. A sírban egy maturus korú férfi jó megtartású vázát találtuk, rendkívül gazdag melléklettel: (Révész 1996, 26-28.) (2. ábra) 1. A lábvégeknél feküdtek a nyúzott lovas temetkezés maradványai. 2. A jobb vállnál nyitott arany hajkarika feküdt. 3. Mindkét alkarcsontot ezüst huzalból hajlított karperec fogta körül. 4. A jobb kéz gyűrűs ujján zöld üvegbetétes arany gyűrű volt. 5. A fogsor felett és a bal oldali bordákon egy-egy átfúratlan, közepesen kopott arab dirhem feküdt. Az egyik Iszmail ibn Ahmed emír 292 H (=904/905)-ben Balkh-ban vert dirheme, a másik ugyanő 292 H (=904/905)-ben el-Sas-ban vert érméje. 6. A medence alatt és felett egymástól átlagosan öt-öt cm-re hajdan az elhunyt ruhájára varrva III. (Gyermek) Lajos (899-911) 12 db., két-két lukkal átfúrt dénárja. (Kovács 1989, 171.) 7. A medencecsont és az utolsó bordák között valamint a bal karcsontok mellett 31 db indás-virágos díszű aranyozott ezüst övveret. (3. ábra) 8. A jobb alkar alatt díszítetlen ezüst tarsolylemez feküdt. (4. ábra) 9. A tarsolylemez alatt egy kovakő és egy vaskés került elő. 10. A váz bal oldala mellett, hegyével a koponya felé irányítva vas szablya feküdt, melynek markolatát és hüvelyét palmetta mintás aranyozott ezüstlemezekkel díszítették. (5. ábra) A szab411
