Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK helyezkednek el a késő középkori települések, gazdálkodásuk is bizonyára a rétséghez kapcsolódott. A magasabban fekvő ármentes területek ezzel szemben lakatlannak látszanak. Györffy István megállapítása a későbbiekben az alföldi településtörténeti kutatások módszertani vezérfonala lesz: „Az Alföldön főleg a vízrajzi viszonyok tanulmányozása adja a kezünkbe egyes emberi telepek keletkezésének és fejlődésének nyitját."

14 Az 1922-ben megjelent A régi alföldi falvak és házak című írása arról tanúskodik, hogy Györffy István ekkor már több elpusztult falu helyén végzett ásatásokat. „Az eke, vagy ásó sok helyen, főleg elpusztult falvak helyein, az úgynevezett »telkekben sok helyen vet fel régiségeket, főleg cseréptégladarabokat, vagy cserépedényeket. Az ásatások folyamán sikerült több elpusztult falu helyén az egykori putrikat és vermeket kiásni s a benne talált régiségekből a 200-300 évvel ezelőtti falvak, házak képére s az akkori életmódra következtetni."

15 Leírása arra enged következtetni, hogy Árpád-kori településrészletek is napvilágra kerültek, rendszertelenül fekvő, földbe mélyített házakkal és árkokkal. A 17. században elpusztult Bocsa község templománál és temetőjében 1924-ben végzett ásatásokat Györffy István, mint a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának igazgatója, Bartucz Lajos anthropológus egyetemi tanárral együtt. Az ásatás főként embertani leleteket eredményezett, de Györffy megfigyelte a falu kiterjedését, a régi utcák és házak helyeit, a késő középkori településekre jellemző kályhaszemeket és csempéket.

16 Az előző évben, 1923-ban Ködszálláson szintén sírokat tártak fel. 1926ban Bartucz Lajos vezetésével egy másik kun falu, Orgondaszentmiklós templomdombján kezdtek ásatásokat a templom körüli temetőben.

17 Bartucz Lajos a Karcag határában feltárt sírok embertani leletanyaga alapján jellemezte a kunok embertani típusát.

18 Az orgondaszentmiklósi temető régészeti leletanyaga — más akkoriban előkerült sírle\ letekkel együtt — a késő középkori falusi viselethez szolgáltatott értékes adatokat.

19 Györffy úgy vélte, hogy karcagi ásatási megfigyelései igazolják a szálláskertes települések eredetéről alkotott elméletét, mivel szerinte a középkori falvakban a templom körül, tehát a község közepe táján álltak a lakóházak, a körülárkolt kertek pedig a széleken. A későbbi faluásatások ezt az elképzelést nem támasztották alá, ugyanis az Alföldön általában, így a Nagykunságban is hosszan elnyúló, utcás-soros településeket figyeltek meg, a falu közepén vagy szélén egyaránt széles telkekkel, amelyeken a kertek valószínűleg a lakóház és a gazdasági udvar mögött következtek.

20 Az elpusztult középkori falvak kutatásának másik jelentős alföldi vidéke a Duna-Tisza köze középső része, Kecskemét környéke volt, ahol szintén az 1920-as években kezdődtek meg az ilyen feltárások. Az Országos Magyar Régészeti Társulat és a Magyar Néprajzi Társaság 1926-ban Kecskeméten tartott vándorgyűlésén, amelyen részt vettek az ország legjobb múzeumi szakemberei, Györffy István és Bátky Zsigmond szorgalmazta, hogy a kecskeméti múzeum igazgatója, Szabó Kálmán kezdje meg a környék elpusztult falvainak kutatását.

21 Világosan látták, hogy a magyar lakóház és település és általában a népi kultúra történeti előzményeit a késő középkor és a török kor folyamán elnéptelenedett falvak rejtik magukban. A több mint egy évtizeden keresztül folyó Kecskemét környéki ásatások a hazai tudományos szemléletet átformáló, jelentős régészeti, művelődéstörténeti és településtörténeti forrásanyagot napvilágra hozó, úttörő vállalkozások voltak. Középkori népi műveltségünk kutatásával ugyanis korábban régészetünk nem foglalkozott, a múzeumok pedig mellőzték a szegényesnek mondott tárgyi anyag gyűjtését. Az eredményeket közreadó reprezentatív kötetben Szabó Kálmán megemlíti, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Hóman Bálint és Néprajzi Osztályának igazgatója, Bátky Zsigmond mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatták munkáját.

22 360