Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Az avar kori padmalyos temetkezésről. Szempontok a kárpát-medencei padmalyos temetkezések értékeléséhez
LŐRI NCZY GABOR - STRAUB PETER A Z AV A R KORI PADMALYQS TEMETKEZÉS EKRŐL 47 Az eredeti ásatási dokumentáció alapján ezt a további 6 sírt határozhatjuk meg padmalyosnak. Az ásató által padkásnak tartott sírok egy részénél ugyanis a „padkán" fekvő állatcsontok a sírfotók tanúsága alapján a halott felé lejtettek, valamint egyes sírok esetében a halott csontváza melletti sírfal nem függőleges, hanem enyhén boltozatos kiképzésű volt. 48 Az előzetes jelentésben foglaltakkal szemben (RégFüz Ser. I. No. 36 (1983) 67.; Lőrinczy 1994, 330.), a dokumentáció alapján a sír nem fülkesír, hanem padmalyos temetkezés volt. Köszönetet mondunk M. Nepper Ibolyának, a sír ismertetésének lehetőségéért. 49 Köszönetet mondunk Marcsik Antóniának az embertani anyag meghatározásáért. 50 Az állatcsontok meghatározását Vörös Istvánnak köszönjük. 51 A kézirat leadása után figyeltünk fel az alábbi lelőhelyre: Balatonszentgyörgy-Vasútállomás, Erdért-telep (Szőke 1996, 130.). 52 A 4. és 5. sír esetében padmalyos temetkezésre utal a sírok déli oldalának íves kialakítása, az egyiknél az északi sírfenék sekélyebb volta, illetve a sír déli felében fekvő csontváz helyzete. 53 Bende Lívia és Lőrinczy Gábor 2004-ben végzett ásatásán a 12 sírós temetőben 3 sír bizonyult padmalyos temetkezésnek. 54 A sírkomplexum egyik ásatójának véleményével (Horváth 2001) ellentétben határozottan úgy gondoljuk, hogy a sír egyértelműen padmalyos temetkezés volt. A csengelei sír a padmalyos temetkezések minden markáns jellemzőjével rendelkezik, ahogy a közölt fotók is mutatják (Horváth 2001, pl. 96. oldal lent, 100. oldal fent), A sírgödör foltja alig látható volt. A sírgödör délkeleti felének, ahol a lócsontváz feküdt, mindkét vége és délkeleti, függőleges fala felülről ásott aknasírként határozható meg. A halott felől a gödör hosszoldala és két vége ívelt volt. Ezen a részen a sírgödör fala boltozatos, egyértelműen mutatja, hogy nem felülről ásták ki, hanem az aknából, oldalról vájták ki. A sírgödörben középen, hosszában futó kősor a padmaly száját zárta el. A sírgödör padmalyos kialakítása feleslegessé tesz minden bonyolult magyarázatot a sírgödör újbóli megnyitására és a ló utólagos eltemetésére vonatkozóan. A feltárókat épp a sokat gyakorolt szintkövetéses bontási módszer (Horváth 2001, 90.) zavarhatta meg, ebben az esetben célravezetőbb lett volna metszetekkel dolgozni. Mivel a bizonytalan folt egész felületén megkezdték a bontást, maguk semmisítették meg a lehetőségét annak, hogy a padmaly betöltését és a felette lévő bolygatatlan altalajt és annak beszakadását dokumentálják. IRODALOM ADAM 2002 Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg.: Szentpéteri, József. Varia ArchHung XIII/1-2, Budapest 2002. BAKAY 1978 Bakay Kornél: Honfoglalás- és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. StudCom 6, Budapest 1978. BALASSA 1989 Balassa Iván: Magyar falvak temetői. Budapest 1989. BÁLINT 1976 Bálint Csanád: A Kárpát-medence VI-IX. századi régészeti-néptörténeti kérdései. In: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba 1:1. Szerk.: Hajdú Péter - Kristó Gyula - Róna-Tas András. Budapest 1976, 107-120. 1991 Bálint, Csanád: Südungarn im 10. Jahrhundert. StudArch 11, Budapest 1991. 1995 Bálint Csanád: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Szeged 1995. BALOGH 2000 Balogh Csilla: Avar kori padmalyos sírok a Duna-Tisza közén. — Awarenzeitliche Nischengräber auf dem Donau-Theiß-Zwischenstromland. In: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája. HMRK 2. Szerk.: Petercsák Tivadar - Váradi Adél. Eger 2000, 111-124. 2002 Balogh Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez. — Archäologische Angaben zur frühawarenzeitlichen Geschichte des Komitates Bács-Kiskun. Vorarbeiten der Besiedlung des Donau-TheißZwischenstromlandes in der Frühawarenzeit. MFMÉ - StudArch 8 (2002) 291-339. 295
