Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Az avar kori padmalyos temetkezésről. Szempontok a kárpát-medencei padmalyos temetkezések értékeléséhez

LŐRINCZY GÁBOR - STRAUB PÉTER AZ AVAR KORI PADMALYOS TEMETKEZÉSEKRŐL ják be, számos régészeti kultúrában tűnik fel az eurazsiai steppén a 6-8. században (Gening 1977, Ris. 10; Pletneva 1981, Ris. 12. 3, 5, Ris. 13. 6; Levina 1994, Ris. 13-43), az avarság körében az szinte teljesen ismeretlen volt. Sarovce-típusú sírok a Kárpát-medencében: 1. Csongrád-Bokros, Buzáspart 5. sír (Lőrinczy-Szalontai 1996, 272.) 2. Csővár 2. sír (Kovrig 1959, Fig. 2) 3. Hódmezővásárhely-Kishomok 28. sír (Bóna-Nagy 2002, Abb. 19) 4. Kapolcs-Kossuth u. 1. sír (Cs. Dax 1980, 2. ábra) 5. Magyarcsanád-Bökény 38. sír (Nagy 2005, Abb. 5) 6. Mezőkeresztes-Cethalom 3. sír (Simonyi 1999, 3. ábra; Simonyi 2005, 206., Abb. 3) 7. Mezőkövesd-Mocsolyás 2. sír (Lovász 1997, 124.; Lovász 2005, 51-53., Abb. 3) 8. Ordacsehi-Csereföld 510. sír (Gallina 2005, 2. kép) 9. Sommerein am Leitagebirge-Steinäcker 74. sír (Daim-Lippert 1984, 230-231.) 10. Tolna, M6 29. lelőhely 52. sír

24 Röviden a fülkesírokról Az avar korban gyakorolt padmalyos temetkezési szokással legközelebbi kapcsolatban lévő fülkesírok kutatástörténetével, elterjedésével, formai jellemzőivel teljességre törekvőén Lőrinczy Gábor foglalkozott, összeállítva jegyzéküket is (Lőrinczy 1994; Lőrinczy 1995, 6. kép). A pitvarosi fülkesírok közzététele (Bende 2000), illetve a székkutási fülkesírok elemzése (Bende 2003, 308-310) kapcsán Bende Lívia tekintette át az újabban előkerült és a korábban publikált késői sírokat, újabb adalékokat szolgáltatva a szokás gyakorlatának időrendjéhez. Összeállításaik megjelenése óta fülkesírok a Tiszántúl Marostól délre fekvő részéről kerültek elő: egy új, illetve egy jól ismert és most hitelesített kora avar kori lelőhelyen, Kiszombor-E temetőben (RégKut 2003 (2004) 241.; Langó-Türk 2004a, 209.) és Kiszombor-Tanyahalom-dűlőben (RégKut 2003 (2004) 241-242.; Langó-Türk 2004a, 209-211.). A Duna-Tisza köze Tisza menti sávjában, a Maros torkolatával szemközt, Szeged-Kiskundorozsma, Daruhalom-dűlő II. temetőben vált ismertté egy az avar kor második felének elejére keltezhető sír (RégKut 2003 (2004) 293-294.; Mészáros et al. 2005, 146., 4. kép). Az említett példák a szokás gyakorlatának tiszántúli törzsterületéről, illetve közvetlen szomszédságából származnak. Szórványos adataink azonban a Kárpát-medence nyugati felére vonatkozóan is bővülni látszanak.

25 Az eddig fenntartásokkal fogadott bölcskei fülkesírokat a Duna jobb partján (Szelle 1891, 243) hitelesítheti a Szekszárd-Bogyiszlói úti 463. (fülke)sír.

26 A nyugat-szlovákiai borovcei 5. (fülke)sír

27 (Stassíková-Stukovská 1996, 287., 289., 301.; Stassíková 2005, Abb. 12) ugyancsak a hiteles példákat szaporítja. Tehát bár a szokás kora és késő avar kori gyakorlatának egyaránt a Tiszántúl a törzsterülete, egyre több adat mutatja, hogy a sírforma szórványos előfordulásával — és így feltehetően a szokást gyakorló tiszántúli közösségek enyhe mértékű migrációjával a kora avar kort követően — a Duna-Tisza köze belső területein, illetve a Duna jobb parti sávjában is számolnunk kell. 285