Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Az avar kori padmalyos temetkezésről. Szempontok a kárpát-medencei padmalyos temetkezések értékeléséhez

ARRABONA 2006. 44/ 1. TANULMÁNYOK tást (Rosner 1975, 140-141., 158.) —, majd a Szekszárd-Bogyiszlói úti temetőből is — 742. sír (Rosner 1977, 92.). A kézikönyvként is használt SZŐM-jegyzet a padmalyos sírformát már a közép avar kor egyik jellemző sírformájaként említette (Bálint 1976,110.). Ezt követően a Stara Moravica-i padmalyos sírok előkerüléséről adott röviden hírt az ásató (Ricz 1979, 38.; Ricz 1986, 104.). Ricz Péter a szokolaci temetőrészlet alapján néhány módszertani megjegyzést is tett a hagyományos aknasírok mellett előkerült kétoldali padkás, padmalyos és fülkesírokról. Megfigyelte, hogy a temetőben feltárt 10 padmalyos sír alja egy szintben volt az aknarész aljával és csak szegényes mellékletű felnőtteket temettek az így kialakított sírokba. Rámutatott egy fontos momentumra, mégpedig arra, hogy a sírformát azért nehéz felismerni, mert a padmalyt és a sír aknarészét nem humusszal töltötték be, hanem az altalajt képező lösszel. A sírformák sematikus rajzai mellett közölte a 43. (padmalyos) sír fotóját (Ricz 1980, 80-81. 83. 84. 3. kép). A 80-as évek elején az avar szállásterület északnyugati régiójának két újabb temetőjében (Hanuliak-Zábojník 1982, 492^193.; Chropovsky-Fusek 1984, 90.), illetve a Duna-Tisza közén (H. Tóth 1985,14.) előkerült padmalyos sírokról kaptunk rövid híreket. Falko Daim a leobersdorfi temető egyetlen, kettős temetkezést tartalmazó padmalyos sírja kapcsán röviden összefoglalta az avar kori padmalyos temetkezésről szóló ismereteket, felhívta a figyelmet a fülkesír és a padmalyos temetkezés különbségére, valamint megállapította, hogy az ismert padmalyos temetkezések a közép és késő avar korra keltezhetőek. A szláv területen feltűnő padmalyos temetkezést avar hatásként értelmezte. Az ausztriai avar kori padmalyos temetkezések mellett felsorolta a szlovákiai lelőhelyek hasonló kialakítású sírjait is (Daim 1987, 92.). A szegvár-oromdűlői temető előzetes közleményeiben Lorinczy Gábor többek között bemutatta a 130. padmalyos sírt, valamint a tiszántúli részleges állattemetkezéseket tartalmazó sírok között felsorolt több padmalyos temetkezést is. Véleménye szerint a padmalyos sírforma Kelet-Európa és a Kárpát-medence népvándorlás kori népeinél viszonylag gyakori volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szegvári temetkezéseknél egy évszázaddal későbbi kerepesi padmalyos temetkezések egyik sajátossága, hogy a padmalyt a sír bal oldalába vájták, tehát a halott bal oldala volt a padmaly belső falánál. A kora avar kori (Szegvár, Deszk stb.) padmalyos síroknál az akna jobb oldalára esett a padmaly, tehát az elhunyt bal oldalán volt az aknarész (Lorinczy 1992, 104.). Ez utóbbi típus kiváló párhuzamai ismertek a kelet-európai steppe 6. századi temetkezéseiből (Somogyi 1987, 145.). A Tiszántúlon a kora avar korban a fülkesírokkal közel megegyező arányú volt a padmalyos temetkezések előfordulása (Lorinczy 1992, 81., 104. Lorinczy 1998, 352.). A 90-es évek elején egy újabb szlovákiai (Tocík 1993, 90.) és két tiszántúli temető (Lorinczy 1994, 323., 330.) padmalyos sírjairól szóló tudósítás jelent meg. A szegvár-oromdűlői temető fülkesírjainak bemutatása kapcsán az ásató foglalkozott a fülke és a padmalyos sírforma megfigyelésének kérdésével, részletesen tárgyalta, hogy a feltárás során miként jelentkeznek a sírok elszíneződései (Lorinczy 1995, 400.). A Kárpát-medencei avarság keleti kapcsolatait áttekintve Bálint Csanád egyrészt utalt arra, hogy a Közép-Volga vidékén, az Észak-Kaukázusban és Közép-Ázsiában is előfordulnak padmalyos temetkezések (Bálint 1995, 97.), másrészt megjegyezte, hogy az avarok számos temetkezési szokása, pl. a lovastemetkezések, a padmalyos sírforma, a halotti máglyaáldozat a steppéről származik (Bálint 1995, 263.). Az avar kori temetkezési szokások kutatásának 1963-ig terjedő időszakáról a 90-es évek elején Tomka Péter készített összegzést (Tomka 1992), amelyben nem említ padmalyos temetkezésre vonatkozó adatot, megjegyzést. Az avarok temetkezési formáival foglalkozó négy évvel későbbi rövid áttekintésében pedig — a rendelkezésre álló kevés 278