Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Langó Péter–Mende Balázs: Honfoglalás kori sírok Enesén
LANGÓ PÉTER - MENDE BALÁZ S HONFOGLALÁS KORI SÍROK ENESÉ N Langó Péter - Mende Balázs HONFOGLALÁS KORI SÍROK ENESÉN 1. Kutatástörténet 1971. augusztus 3-án Tomka Péter, Szőke Béla Miklóssal közösen helyszíni szemlét tartott a Győrtől nyugatra fekvő Enesén. A Szabadság utca 72-ben, a Thék Lajosné tulajdonában lévő ház udvarán egy 1 m x 1 m-es meszesgödör ásásakor 90 cm mélyen a munkások embercsontokat találtak. A csonttöredékek között előkerült aranyozott ezüstveret alapján a megbolygatott sír a honfoglalás korára keltezhető. A helyszíni szemle során kiderült, hogy a ház kertjében már korábban is előkerültek hasonló emlékek. Első alkalommal még a 2. világháború időszakában, a kertből egy bunker építéséhez elhordott föld kitermelése során emberi csontokra bukkantak. A következő sírt az udvarban nyitott emesztogödör ásásakor rombolták szét. A felszíntől mintegy 30-50 cm-re lévő temetkezés a korabeli beszámolók alapján lovas sír lehetett, amelytől 3 m-re feküdt az 1971-ben bolygatott sír. 1 2. A lelőhely földrajzi környezete A lelőhely a korábban Tüske-dűlőként is ismert terület a Szapud-Oszhelyi-csatornától (a korábbi Kanálistól) nyugatra lévő dombháton volt. A kiemelkedés nyugati-északnyugati irányában meredeken lejt a Hanság felnyúló laposabb vizenyős rétsége irányába. A 20. századra teljesen beépült terület ma a Szabadság utcában található. (1-2. ábra) 3. A 2002. évi ásatás A területen az MTA Régészeti Intézete Tomka Péter és Szőnyi Eszter támogatásával 2002. július 10. és július 24. között folytatott hitelesítő feltárást. 2 A feltárás a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Kutatóintézete által vezetett NKFP pályázat keretén belül folyt. A „Történeti genetika a magyar ethnogenezis kutatásában" címet viselő program keretében olyan új 10. századi temetők hitelesítése zajlott — a 2002. és 2003. évben —, melyek esetében biztosan 10. századi sírokból a genetikai vizsgálatokhoz használható minta nyerhető. Az ásatás során egy zselizi kultúrához köthető csontváz is előkerült a megkutatott területen. A IV. szelvényben nem csak a neolit telep maradványai, hanem kora bronzkori kerámiamaradványokat és szórványos Árpád-kori edénytöredékeket is találtunk. 3 Az itt feltárt 1,5 m mély kultúrrétegben egy olyan nagy méretű objektum részletét sikerült megtalálnunk, amely jórészt a zselizi telep időszakában lehetett használatban. Erre utaltak a pattintott kőeszköz- és kerámiatöredékek is. A mély objektumrészlet a szelvény egész területére kiterjedt, emiatt a megkutatott területen sehol nem akadtunk az objektum szélének még csak a részletére sem. A szelvény kiterjedését nem tudtuk növelni, mivel nyugati irányban a lakóházhoz épített ólak álltak, míg a keleti oldalról a kerítés akadályozta ezt. A szelvény szélességének a növelését délről egy nagyméretű eperfa, északról egy újabb kerítés korlátozta (Langó 2004) . 4 4. A 10. századi temető maradványai A Tomka Péter és Szőke Béla Miklós által a 10. századi sírok kapcsán összegyűjtött adatok, illetve a jelenlegi tulajdonos, Botka László és neje által nyújtott segítséggel összesen három sír helyét sikerült viszonylag pontosan meghatározni, 5 az 1944ben feldúlt temetkezés helyzetét csak valószínűsíteni tudjuk. (3. ábra) 231
