Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Juan Cabello–Mentényi Klára: A zanati rk. templom kutatása

ARRABONA 2006.44/1. TANULMÁNYOK egy fehérre meszelt vakolatréteg került. Ez úgy képzelhető el, hogy a barokk réteg rajta van a hozzá hasonló, vele egészen egyenértékű késő középkori vakolatrétegen. A szentségfülkébe mindkét vakolatréteg befordul. Befalazása élénk vörösre égetett téglákkal történt, barnás-szürkés, porózus habarccsal, ez utóbbi megegyezik az épület legnagyobb részén használt kötőanyaggal. A felpikkelyezett, fehérre meszelt, igen kemény, meszes anyagú vakolatréteg végig megmaradt az egyenes záródású szentélyben. Ez a vakolatréteg több rétegű (legalább 8-10 réteg) meszeléssel az első periódusú falazaton harmadik (igen vékony) rétegű vakolatként jelentkezik, és a másodikkal együtt erőteljesen elválik a legalsó, a habarccsal együtt kikent szürkés-barnás rétegtől. Ez a harmadik vakolatréteg az, amit a barokk korban — helyenként alig észrevehető fehér, meszes anyaggal — alakítottak ki. A szentély északi falába még később vágták a téglából megformált, csúcsíves nagy ablakot. A keleti szentélyfaltól 130 cm-re egy függőleges vonal azt jelzi, hogy tőle keletre — valamilyen ismeretlen okból kifolyólag — a falazatot enyhén megvésték. A vésett szakaszon hiányzik az egyébként mindenhol meglévő, jellegzetes, második periódusú, pikkelyezett vakolat, feltehetően a leveses ennél újabb. A szentély keleti falán jól látható, hogy a megmaradt vakolat egy korábbi, jóval alacsonyabb boltozat vonalát adja ki. Efölött a mai boltozathoz tartozó tégla boltvállak indulnak viszonylag alacsonyról.

7 A mai boltozat téglából készült, habarcsa a szinte mindenhol jellegzetes barnás-szürkés, apró kavicsos, porózus habarcs. A keleti szentélyfal közepén egy nagyobb, ugyanilyen kötőanyagú tégla befalazás mutatkozik, amely a jelenlegi szentélyboltozattal egyidős. Ez belülről eltakarja a más kötőanyaggal — talán kívülről — már korábban elfalazott kis ablakot. Az északi oldalon belülről sekrestyeajtót nem találtunk, a terméskő falazat a szentély északi oldalán — a másodlagosan kialakított szentségtartó fülkét leszámítva — továbbá az északkeleti sarok téglával történő kiegészítését kivéve, egységesnek mutatkozott. A szentély déli falán részben szintén megmaradt a felpikkelyezett, három rétegű vakolat. A sekrestyeajtótól nyugatra már nincs meg a régi falazat, csak a diadalívpillértől keletre egy kis szakaszon. A kőfalazatot kelet felől egy, a nyugati oldalon lévőtől némileg eltérő téglafalazattal elvágták. Valószínűleg itt sikerült megfognunk a barokk sekrestye egyetlen ránk maradt téglasorát, amely mélyebben helyezkedik el a 19. századi sekrestye északi falának síkjánál. A szentély déli falában a sekrestyeajtó áthidalója fölötti befalazás egy rézsűs kialakítású középkori ablak felső részét takarta, amely hasonló a keleti ablakhoz. Az egykori nyílás külső síkján egyenes lezárású (egy nagy terméskővel), belső síkján csúcsíves kiképzésű volt. A keretelés felső záradéka kőből faragott, a kávák alsó, függőleges szakaszai téglából készültek. Az ablak a körülötte lévő, téglával kevert törtkő falazattal egykorú.

8 A kőkereten legalább három rétegű fehér meszelésréteg figyelhető meg. A befalazásban

9 vörösre égetett barokk téglát találtunk, fehér, jó megtartású, meszes habarccsal. Az ablakot a sekrestye kialakításakor falazhatták be. A befalazásban alul találtunk egy négyszögletes formájú mészkő töredéket, amely egy másodlagosan idekerült, ismeretlen funkciójú kőfaragványnak tűnik. A hajófal esetében északon és délen is a külső kialakításnak megfelelő jellegzetességek figyelhetők meg. A befalazott déli kapu határozottan kirajzolódik a falban. A befalazás nagy mészrögös, barnás, porózus habarccsal történt, a kapu kialakításának habarcsa fehér, meszes, kavicsokkal kevert. A befalazáson kevés barokk vakolatot is találtunk, amelyet a nyugatról számított második ablak már vág.

10 A boltozat a belső támpillérekkel együtt készült abban az időben, amikor a törtkőből készült templomot nyugat felé megtoldották és tornyot építettek elé. A boltozaton, az ívek indításainál, a fejezeteknél és általában a tégla magasításoknál ezekkel a falakkal egyko192