Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Gömöri János: Korai vaskori kultikus kocsiedény Fertőendrédről

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK A kocsiedény: Anyaga barnásra égett, kaviccsal soványított agyag, amely felül a peremen feketére színeződött (3. ábra). A Kalenderberg-kultúra tipikus, plasztikus díszítése borítja az edény váll- és hasrészét: az álló háromszögeket párhuzamos sávok tagolják, a háromszögmotívumok közötti felületeken stilizált szőlőfürt-szerű pontcsoportok emelkednek ki. Ezt a geometrikus díszítést felül, az edény váll- és a nyakrésze között pontsor határolja. Alul négy párhuzamosan és szimmetrikusan elhelyezett, átfúrt, bütyökfülszerű kidudorodást képeztek ki a tengely számára. Kerekeiből 1 majdnem épen, 2 pedig töredékesen került elő. Amint restaurálva láthatjuk, az agyagból formázott kerekeken a 6-6 ovális alakú lyukkal feltehetően a küllős kereket kívánták ábrázolni (4. ábra). Összefoglalás: Az első, agyagból formázott kocsimodellek a Kr. e. III. évezredben a Közel-Keleten, Mezopotámiában

6 tűnnek fel. Közép-Európában, éppen hazánk területén (Budakalászon és Szigetszentmártonban) a késő rézkori Baden-kultúra két temetőjében (Kr. e. 3000 körül) egy-egy kisméretű, agyagból formázott kocsimodellt temettek az elhunytak mellé.

7 E két magyarországi agyagtárgyat a korabeli, fából ácsolt, négykerekű szállítóeszközök hű, lekicsinyített másolatainak szánták, a kocsikat tömör, korong alakú kerékkel ábrázolták. Ebben a korszakban Szíria és Anatólia területén már rézből öntött kocsimodelleket is készítettek, de még mindig tömör kerékkel. A bronzkorban, Kr. e. 2500 körül kezdődött a nagyobb fémtárgyak öntése ezeken a tőlünk távoli vidékeken, ami évszázados technikai fejlődés következtében a küllős kerekek készítését is lehetővé tette. A

II. évezred elején a Közel-Keleten és az eurázsíai sztyeppék lovas népeinél már gyakran használták és ábrázolták a küllős kerekes járműveket.

8 A bronzkorból, Közép-Európa területéről is egész sorát ismerjük a kultikus, kerekes bronz-, vagy agyagedényeknek, illetve a kerekekkel ellátott állatfiguráknak.

9 A vaskorban tovább élt a szimbolikus miniatűr kocsik, vagy a kultikus kocsiedények sírba helyezésének szokása, és a kiválasztott vezetők körében gyakoribbá vált a valóságos kocsitemetkezés.

10 A kányái korai vaskori kocsiurna ismertetője is rámutatott arra a halotti kultuszhoz kapcsolódó, szívósan továbbélő hagyományra, amely hoszszú évszázadok, sőt évezredek nemzedékeit az ősök tiszteletén keresztül összeköti.

11 A soproni Várhely (Burgstall) két halomsírjában is feltártak olyan urnákat, amelyeken négykerekű kocsit ábrázoltak.

12 A Kr. e. 7. századi soproni urnák kocsi-ábrázolásai egykorúnak mondhatók a jelen dolgozatban bemutatott kultikus kerekes edénnyel. A fertőendrédi kocsimodell, vagy a soproni kocsiábrázolás sírba helyezésével az elhunyt hozzátartozói — mindkét esetben — a közülük végleg távozó túlvilági útját kívánták szimbolikusan megkönnyíteni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Soproni Múzeum ezúton is megköszöni Gombos József úrnak a leletek bejelentését és gondos mentését. A fertőendrédi kocsi rajzát Ughy István készítette, a táblázatok számítógépes szerkesztésében Göbölyös Mihály működött közre. Munkájukat ezúton is köszönöm. 168