Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Gömöri János: Korai vaskori kultikus kocsiedény Fertőendrédről

GÖMÖRI JÁNOS KORAI VASKORI KULTIKUS KOCSIEDÉNY FERTŐENDRÉDRŐL Gömöri János KORAI VASKORI KULTIKUS KOCSIEDÉNY FERTŐENDRÉDRŐL 1999. július 20-án Gombos József Fertőendrédről telefonált a Soproni Múzeumba, hogy a Petőfi Sándor u. 15. szám alatti házának udvarán, a pince bővítése közben kerámiatöredékeket talált. A már korábban megépített, 380x280 cm alapterületű és 105 cm mély pince K-i részén, a lépcső-alapárok mélyítésekor, 90 és 102 cm közötti mélységben sötétszürke, faszenes beásást figyelt meg a ház tulajdonosa. A laza réteg jól elkülönült a sárga agyagos altalajtól. 120 cm-es mélységben urnatöredékben és vékonyfalú csészék darabjaiban akadt meg az ásó. A feltöltésből többek között talpas tálakhoz tartozó cserépdarabokat és egy holdidol töredékét is kiemelte a megtaláló, aki egyébként a leletet gondosan megőrizte a régész megérkezéséig. A lelőhely: A Soprontól 22 kilométerre, kelet felé található Fertőendréden, a 125/6 hrsz. telken (1. ábra) — a ház tulajdonosának aktív közreműködésével — átkutathattuk az újonnan ásott pincelejárót és a pince területét. Átvizsgálva a rétegződést, a pincében látható beásás foltját és a korábban kiemelt leleteket, megállapíthattuk, hogy egy korai vaskori (halom)sír maradványai kerültek elő.

1 Félnapos kutatással feltártuk a sír még bolygatatlan részét. A sírkamra: A pincében és előterében végzett kutatással egy 200x200 cm alapterületű, 110120 cm mély sírgödröt találtunk, amelyet belül elszenesedett gerendaváz keretezett (2. ábra). A gerendák 15 cm szélesek voltak. A felszínen nem látszott nyoma a feltételezhető sírhalomnak, azt a pince építésekor teljesen elásták. A sírgödör DK-i sarkánál, egy vörösre égett felületen a hamvak maradványait tártuk fel. így helyben találhattunk még két ép edényt és két égetett agyag orsógombot. A szétszórt hamvak között kis bronz darabkák is voltak, amelyek talán nyaklánc összeégett maradványai lehettek. A legérdekesebb lelet egy — még a régészeti leletmentés előtt, darabokban kiemelt — kocsiurna, amelynek egy kereke viszonylag épen került felszínre, további két kerekének apró töredékei pedig kisebb darabokban feküdtek a félretett cserépdarabok között. Már a helyszínen sejthető volt, hogy ezek alapján a kocsiedény teljesen rekonstruálható lesz — és eltérő formája ellenére — a kányái

2 (Tolna m.), 1936-ban talált Hallstatt-kori kocsiedényhez hasonló sírmellékletnek tekinthető. A sírban talált edények jellegzetes, plasztikus díszítése alapján a leletegyüttest a „Keleti Hallstatt kultúra" körébe, a Kalenderberg-kultúrába sorolhatjuk.

3 Előzetes jelentésemben, terjedelmi okokból részletesebben itt csak a kerekes edényt ismertetem, amelyet eddig csak az „Osthalstattkultur" témakörében rendezett II. soproni konferencián, poszteren

4 mutattam be.

5 Leletek: A sírba helyezett mellékletek rövid bemutatása után a kultikus kocsiedényt részletesebben ismertetem. A sír mellékleteit az I. és II. táblázatban sorolom fel. A leletek nagy része már ki volt mozdítva eredeti helyzetéből, így már azt sem lehetett megállapítani, hogy a kocsiedény eredetileg a sírgödör melyik részébe volt elhelyezve. 165