Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Garam Éva: Virágos palmetták és félpalmetták
GARAM EVA VIRÁGOS PALMETTÁK ÉS FÉLPALMETTÁK nagyszíj vég különböző típusú indás övdíszítményekkel (Hampel 1905. III. Taf. 140. 10) (2. ábra 5). Egyszerűbb, általában nem átbújó indás, kettes vagy hármas fordulatú indával kisebb tárgyakat, bújtatok fedőlapjait és kisszíjvégeket is díszítettek a késő avar korban (pl. Komárom-Hajógyár 203. sír bújtatója, a sír egyik kisszíjvégén átbújó indás palmetta van, hasonló hajlású virágokkal, mint a kiskörös-vágóhídi szíj végen: Trugly 1993, 7. kép, itt: 3. ábra 1). A tabihoz hasonló merev karikacsüngős bronz lemez bújtató öntött fedőlapját is széthajló levelű, virágos palmetta díszíti Tiszafüred 330. sír övgarnitúrájában, griffes nagyszíjvég, griffes veretek, griffes-indás kisszíjvég és indás övforgó társaságában (Garam 1995, Taf. 84, itt: 3. ábra 2). A sír téglalap alakú vereteinek csüngője is virágzó palmetta kompozíció. Mártély B. sír és Tiszafüred 1254. sír átbújó indás virágos palmettás kisszíjvégei a leletösszetétel miatt fontosak (Hampel 1905, III. Taf. 85; Garam 1995, Taf. 168) (3. ábra 4, 6). A mártélyi B sírban az indás és ember-állat küzdelmi jelenetes nagy-szíjvég, az indás csat, a palmettás griffes és palmettás-hullamvonaldíszes kisszíjvégek, a téglalap alakú és kerek indás veretek arany fülbevalóval, arany varkocsszorítóval és arany obulussal voltak együtt. Az egyik kisszíjvég öntött gyöngydróttal osztott hullámvonaldíszes előlapja kitűnő párhuzama a tabi arany bújtató fedőlapjának, amelynek rövid oldalát a bekarcolt virágos palmetta díszíti. Ezek az övdíszek/övgarnitúrák egyidősek, az öntött griffes-indás leletkör legidősebb, 8. század eleji együttesei közé tartoznak. A tiszafüredi 1254. sírban a virágzó palmetta díszes kisszíjvég griffes véretekkel és áttört félpalmettás díszű nagyszíjvéggel volt együtt, bizonyítva, hogy mind a két díszítési mód a késő avar kori növényi díszítmények legkorábbi, együtt is használatos motívuma. A virágos palmetta terjedésének, továbbélésének nyomon követése szempontjából fontos az alábbi három síregyüttes is: Szirák 52., Győr 696. és Komárom-Hajógyár 72. sír (Hampel 1905, III. Taf 71; Fettich 1943, Taf. XXXIV; Trugly 1987, Taf. XVI) (3. ábra 3, 5, 9). Ezekben a sírokban a kisszíjvégeket díszíti virágos palmetta, sima felületen vésett, vagy poncolt háttéren enyhén kidomborodó öntött technikával. A sírokban kerek veretek voltak, részben palmettával díszítve, a csatok is hasonlóak. A győri kettőslapú, lapos indás nagyszíj vég, a széles bronz lemez bújtatok (Komárom, Győr), a sziráki lapos indás csat és a trapéz alakú merevcsüngős lószerszámveret (Komárom 72. sír), nemcsak azt mutatják, hogy ezek a sírok az öntött övdíszú késő avar kori időszaknak már nem a legkorábbi sírjai, de azt is bizonyítják, hogy a széthajló levelű virágzó palmetta motívum a késő avarkorban végig ismert és használatos volt. A virágzó, átbújtatott indájú palmetta dísz késő avar kori lószerszámokon is megjelenik. A legszebb példákat ismét a komarom-hajógyári temetőből idézhetjük, ahol ezt a motívumot nemcsak az általánosan ismert nagy lemez falerák öntött kúpos középrészén (Trugly 1993, 19. sír) (3. ábra 10), hanem öntött bronz falerák teljes felületi díszítéseként is megtaláljuk (Trugly 1993, 42. kép) (3. ábra 7). A palmetta dísz hátterét kerekvégű ponccal élénkítették. Ezek a lószerszámok a 8. század közepe táján és a század második felében voltak használatban. Félpalmetta A virágos palmetta mellett a közép avarkorban egy másik, a fentebb ismertetetthez hasonlóan hosszú életű palmetta is ismert, ez az 'S' alakban hajladozó vésett félpalmetta. Faragott csonttárgyakon, különösen tegezszáj díszítményeken tűnik fel (H. Tóth-Horváth 1992, 135), a tárgyak egy része a kora avarkor végére keltezhető (Győr 106, 324. sír; Csóka) (Győr: Fettich 1943, Taf. VIII-IX; Csóka: Kovrig-Korek 153
