Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

István Fórizs–Adrien Pásztor–Géza Nagy–Mária Tóth: üveganyag újrafelhasználása az avar és szarmata kori üveggyöngyök mikroszöveti és (geo)kémiai vizsgálata tükrében

ARRABONA 2006. 44/ 1. TANULMÁNYOK Eredmények és értelmezésük Kémiai összetétel Az avar kori üveggyöngyök kémiai összetételének korábbi értelmezése során fölvetődött, hogy esetleg különböző típusú (kémiai összetételű) üvegeket olvasztottak össze (Fórizs et al. 2000, 326.), ezt azonban semmilyen szöveti bizonyíték vagy egyéb megfigyelés nem támasztotta alá. Pusztán a kémiai összetétel alapján ugyanis nem lehet eldönteni, hogy két különböző típusú üveget olvasztottak össze vagy a két típushoz való nyersanyagokat keverték össze. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a római típusú üveg (nem formai típusról van szó, hanem anyag-összetételi típusról) homok, mészkő és natúr szóda felhasználásával készül, míg a mezopotámiai típusú üveg homok, mészkő és sótűrő növény hamuja felhasználásával. A korábbi vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy egyazon leletcsoportban mindig előfordult mind római, mind mezopotámiai típusú üveg úgy, hogy a különböző típusú üvegek semmilyen formai elkülönülést nem mutattak. Ebből arra következtethetünk, hogy egyazon műhelyben mind a natúr szódát, mind a sótűrő növény hamuját használták, feltehetően aszerint, hogy mikor melyikhez jutottak. A 2. ábra pl. a Szegvár-Oromdűlő lelőhely üveggyöngyei alapüvegének

4 kálium- és foszfortartalma azt mutatja, hogy a vizsgált minták közül melyik római (szódával készült) és melyik mezopotámiai (növényi hamuval készült) típusú. A két fő típus között átmeneti típusok is előfordulnak, azonban ezek mikroszövete nem utal tört üveg újrafelhasználására. Mikroszövet Több, különböző lelőhelyről származó üveggyöngyben találtunk olyan részt (egy adott színhez tartozó részt), aminek szövete egyértelműen arra utal, hogy két különböző üveget olvasztottak össze oly módon, hogy előtte mindkettőt porítottak. A szöveti képből levont következtetést rendszerint a két fázis kémiai összetétele is megerősítette, vagyis kémiai összetételét tekintve két, valamilyen alkotóban terjesen különböző üveget olvasztottak össze. A következőkben avar és szarmata temetőkből származó olyan üveggyöngyöket ismertetünk, amelyeket részben vagy egészben két különböző üvegből készítettek. Vasasszonyfa avar kori temető (V-15) kék színű üveggyöngye Ez egy kék színű, lapított gömb alakú monokróm üveggyöngy a Vasasszonyfa avar kori temetőből. A gyöngy szövetét a 3. ábra mutatja. Jól látható, hogy az üveg anyaga két fázisból áll, ami a képen szürkébb és világosabb részek formájában jelenik meg. Feltűnő, hogy a két fázis határán buboréksor helyezkedik el (3. ábrán nyilak jelzik), ami azt jelzi, hogy a két fázis nem olvadt össze, csak olyan hőmérsékletre melegítették föl, ahol az üveg deformálhatóvá, alakíthatóvá vált, de a szemcsék nem olvadtak össze. A fázisok alakja is arra utal, hogy apró szilánkok lehettek, amelyek között hidegen (a felmelegítés előtt) levegő helyezkedett el, azonban a melegítés hatására, amikor a hőmérséklet elérte az üveg képlékenység! tartományát, a szemcsék egymáshoz idomultak és összetapadtak, a levegő nagy része kipréselődött, csak buborékok maradtak meg. A gyöngy formázásakor, gyűrű-alakba való tekerésekor, az apró szilánkok íves alakot vettek föl (pl. a 3. ábrán a B jelű fázis). A képen A (világosabb szürke) és B (sötétebb szürke) betűkkel jelzett fázisok kémiai összetétele jellemző módon eltér egymástól (1. táblázat). A mért 14 komponens közül 3 komponensben mutatkozik alapvető eltérés. A sötétebb fázisban (B) a mangán, az ólom és a réz mennyisége nulla (a kimutatási határ alatti, vagy körüli), míg a világosabb fázisban (A) az ólom és a réz mennyisége 0,2% (oxidban kifejezve), a mangán pedig 2,3% (oxidban). A kék 142