Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján

ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK Az énekelt verbunkos valójában énekelt hangszeres zene: olyan indulók, tán­cok, melyeket szöveggel terjesztenek, népszerűsítenek. Némely esetben a dallam­hoz utólag applikálták a szöveget, amely még nehezebbé tette a dalok előadását. A hangszeres díszítések ui. nem könnyen énekelhetek, ezért hamarosan kiütköz­nek az énekelt verbunkosok nehézségei. A stílus képviselője volt Verseghy Ferenc, közismert példája pedig Csokonai verse Kossovits József dallamával, a Lillához írt Földiekkel játszó égi tünemény. E verset Kazinczy így jellemezte: Csokonainak „Vannak irigylést, csudálást érdemlő darabjai is, melyeket én a Szemere Muzáriona IV. köt. 58-74. lapon némely törlésekkel kiadtam s azokat senki in­kább mint én nem tisztelheti. Azok örök díszei literaturánknak. De az az édeskés Földiekkel játszó nem áll ezek közt."44 Csokonai versét sokkal inkább a hozzá rendelt zene tette „édeskéssé", azaz a kor hangulatának megfelelővé, mely egy­ben ugyanakkor biztosította számára a tágabb szájhagyományban való fennma­radását is, főleg a cigánybandák előadásában.45 Hasonló, bár műfaji megjelölése miatt is kevésbé rubato előadású az a dal­lam, melyet a hagyomány úgy tart számon, mint a Martinovics összeesküvés le­verését követően keletkezett éneket illetve dallamot. Ez a Martinovics-induló, melyet Szememből köny Patak omol kezdettel többek közt Kiss Dénes 1844-es kottás kéziratában (230. sz.), valamint Tóth István kiskunsági kántor hasonló gyűjteményében találunk meg. (104. lap No. 6.).46 Mindkét említett dallam sokat forgott a maga korában, s egy jó zenei érzékű, az irodalom, a zene és a magyar­ság sorsa iránt érdeklődő olyan ifjú, mint Kisfaludy, kellett, hogy hallja, ismerje, akár énekelje, vagy játssza.47 A kortársi gyűjtemények közül e helyen egy csak szöveggel feljegyzett változatát mutatjuk be Kelemen László 1828-tól írt kézira­tos kottás gyűjteményéből.48 (i. kép) Kisfaludy Károly Mohácsi dal c. versét e stílusban zenésítette meg az ismeret­len Faller János. Kottáját Toldy Ferenc gyűjteményéből Bartalus közölte Magyar OrpÍ2eu5ában.49 Keletkezése korát 1827-re tette, mert akkor küldték be az Auro­ra szerkesztőségébe, „de kiadásra nem jöhetvén sor, mostanig kéziratban maradt. Ki volt Faller János? S vájjon irt-e még többet? Nem tudom. Mohácsában amaz idők legsikerültebb magyar stilú műdalát mutatom be. Látszanak ugyan rajta a műkedvelő kezek, zongora-kisérete kissé szögletes, öszhangosítása jobb lehetne, de csak néhány tollvonásba kerülne jobb dalaink egyikévé tenni."5o A jó képessé­gű muzsikust mutató, minden tekintetben hangszeres jellegű darab egyes dallam­részletei később a népszínművek, daljátékok zenei motívumkincséből csengenek vissza. (Ilyen pl. „A tűz mellé heveredik..." szakasz, mely Kacsóh Pongrác János vitézének „Szegény Iluska a patakban fehér ruháját mossa, mossa" dallamában is megjelenik.) A közölt kottán Major Ervin jegyzetei láthatók. (2-3. kép) A Mohácsi dal egy másik megzenésítésének emlékét őrzi Tóth István gyűjte­ménye: Suhogva mint az esti szél (196/137.), mely egyszerűen szerkesztett, izoritmikus, a népdalhang felé közelítő dallam (az illusztráción a gyűjtemény na­gyobb részlete látható). (4. kép) 90

Next

/
Thumbnails
Contents