Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez

HORVÁTH JÓZSEF ADALÉKOK KISFALUDY KAROLY TÉTI ES GYŐRI KU7.TUSZANAK TORTENETFlffiZ A szobor leleplezését nagy készülődés előzte meg, mely a helyi sajtóban pontosan nyomon követhető. Már szeptember 22-én hosszabb írás foglalkozik a készülő szoborral;92 ^^.t a következő számban egy újabb írás követi, az újabb adományozók felsorolására is kitérve;93 szeptember 29-én pedig már több írás is foglalkozik a témával.94 Október 2-án a Győri Közlöny terjedelmének döntő hányadát már az ünneppel kapcsolatos írások teszik ki: Rédey Miklós, Berky Zoltán és Rupp Kornél tárcái mellett részletes ismertetést olvashatunk az ünnepségek tervezett programjáról is.95 A szoboravatást követően megjelent szám pedig - érthetően - szinte teljes egészében az ünneppel foglalkozik, minden apró részletet pontosan dokumentálva; ^6 ennek részletesebb bemutatásától itt és most el kell tekintenünk. A szobor leleplezése kapcsán készült ünnepi kiadványra - melyből Kiss Ferenc és Ruschek Antal írásait már többször idéztük - érdemes külön is felhívnunk a figyelmet. Szávay Gyula ez alkalomra írt ódájával indít, majd Francsics Norbertnek a leleplezéskor elmondott beszédét közli; a szobor egész oldalas képe után a költő „Sárga levél, sárga levél..." című költeménye következik dr. Angyal Armand megzenésítésében; ezt követi Kiss Ferenc „A szobor története" című írása, majd Bartók Lajos „Kisfaludy Károly emlékének" című verse; Beöthy Zsolt „Száz év után", Bánóczi József „Régi és uj dolgok Kisfaludy Károlyról" címmel adott értékes írást a kiadványba, mely Ruschek Antal már említett „Kiegészítő vonások. Apróságok a szobor történetéhez" című dokumentum értékű visszaemlékezése mellett két írást is közöl a szobrászról, ül. a szoborról (Ruschek Antal: A művész és alkotása; Mátrai Lajos: A szoborról a szobrász); ,A kitagadott" című rövid írás a költő atyjának végrendeletéből idézi a reá vonatkozó részt, a testamentum fénymásolatát is közölve; végül pedig a Kisfaludy-Szoborbizottság teljes névsora zárja az összeállítást.97 Ez utóbbi önmagában alaposabb elemzés tárgya lehetne, hiszen a jegyzék a nevek mellett a foglalkozást is közli; így képet kaphatunk arról, milyen széles körű társadalmi összefogás előzte meg a szobor felállítását, A Kisfaludy-szobor történetét Sáry István előbb egy hosszabb hírlapi cikkben ismertette,98 majd alaposabb tanulmányban is megírta;99 itt és most csupán átköltöztetésére szeretnék utalni. 1916-ban a Sétatéren álló Kioszk-épület bővítése miatt a város a Kisfaludy-szobor áthelyezése mellett döntött, ezért a szobrot 1916 júliusában lebontották és a sétány ún. gyermekjátszóterén helyezték el.ioo A bontásnál megsérült szobor így méltatlan helyre került; méltó helyének megtalálása többször képezte vita tárgyát a város közgyűlésein a következő években. Ráadásul 1920-ban a magas vízállás miatt a szobor négy napig teljesen víz alatt volt, utána vastag iszap borította... 1920-ban a helyi sajtóban már gyakran visszatérő téma a szobor elhelyezése; a Dunántúli Hírlap többször is sürgeti annak méltó megoldását. 101 A gyakori sürgetéseknek bizonyára szerepe volt abban, hogy 1920 decemberében a KarmeHta templom előtti téren megkezdődtek a szobor elhelyezési munkálatai, és „1921 tavaszán Kisfaludy Károly szobra - a tervezett új színház felépítéséig, ideiglenesen - a mai helyére került. "102 Az emléktábla 1888-ban, a költő születésének centenáriumán, nem készülhetett el győri szobra; emléktábla került viszont arra a házra, ahol Kisfaludy Károly - valamint egy bő évtizeddel korábban fivére, Sándor - lakott. Az emléktábla avatására február 5-én került sor a Szüts u. 6. sz. ház falán, mely egykoron Mándli János bog45