Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez

ARRABONA 2005. 43 / 2. TANIJLMAOTÖK az 1930. évi jubileumi ünnepségek kapcsán esett már szó szerepéről. Hogy nem véletlenül, azt fényesen bizonyítják az iskola értesítői. Az első tanévről kiadott értesítő a „Polgári iskola Kisfaludy Károly szülőföldjén" című - aláírás nélküli, de bizonyára Farkas József igazgató által jegyzett - írással indít, mely többek között e szavakkal emlékezik a falu híres szülöttére: „Tét kétségkívül arról vált nevezetessé, hogy itt született a magyar vígjáték atyja, a magyar színházi élet első fellendítője, a magyarul olvasók táborának első nagy összehozója, a forrongó lelkű, a nyugtalan vérű nagy költő: Kisfaludy Károly."^2 Emléke meghatározza az induló iskola célkitűzését is: ,J^ téti körzetnek nemcsak szellemi központja óhajtunk lenni, hanem szellemi kiszolgálója, őrtüze és világító tornya is. Azt akarjuk, hogy Tét és vidéke méltó legyen nagy fiához, Kisfaludy Károlyhoz, aki csak egyet akart: művelt, boldog, erős és nagy Magyarországot."^3 Említésre érdemes továbbá, hogy a helytörténeti szakirodalomban elsőként ez az írás vetette fel annak lehetőségét: a költő nem február 6-án született, hanem egy-két nappal korábban - a szerző erre vonatkozó okfejtése figyelemre méltó 1^4 Hogy Farkas József valóban komoly kutatójává vált a költő életművének, azt bizonyítja a tény: két évvel később - a centenárium alkalmából - már húsz oldalon méltatja az értesítőben Kisfaludy Károly jelentőségét.75 Kisfaludy Károly győri kultuszáról Amint azt már a bevezetőben is említettem, a költő győri kultuszának néhány területével foglalkozott már a helytörténeti kutatás; a kérdés egészét összefoglaló tanulmány azonban mindeddig nem látott napvilágot. Az alábbiakban vázlatos áttekintést szeretnék adni arról, hogyan alakult Kisfaludy Károly győri tisztelete az utóbbi ötnegyed évszázadban. A teljesség igényéről egyelőre le kell mondanom; mind a hel)á sajtó, mind a levéltári források teljességre törekvő feltárása komoly kutatómunkát igényel még - de az egyre gyarapodó számú tanulmányok számbavétele sem éppen egyszerű... Tiszteletének legkorábbi emlékei Ötnegyed évszázadot írtam, hiszen Kisfaludy Károly győri kultusza valójában 1880-tól, halálának ötvenedik évfordulójától követhető nyomon. Drámái révén azonban már azt megelőzően is jelen van a győri színpadon: Grábics Frigyesné 1880-ig harmincnál több olyan győri előadásról tud, mely Kisfaludy-művet állított színpadra.76 j\2 „Ilka vagy Fehérvár bevétele" és a „Tatárok Magyarországon" még 1820 végén bemutatásra került; 1834-ben a „Csalódások", a „Mátyás deák" és az „Ilka", a következő évben a „Kemény Simon" került színre; az 1840-es években pedig már a „Kérők", a „Stibor vajda" és a „Leányőrző" is eljutott a győri közönséghez. Az említett művek közül több a következő évtizedekben is látható volt a győri színpadon.77 Arról pedig, hogy Kisfaludy Károly darabjait már az 1840-es években kedvelte a győri közönség, ékesen tanúskodnak Ecker János német nyelven írott, máig kiadatlan színházi naplójának lelkes bejegyzései, melyek alapján egyébként a Győrött bemutatott Kisfaludy-művek jegyzéke tovább bővíthető; a „Leányőrző" című vígjáték 1842. október 4-én bemutatója kapcsán pl. megtudjuk: „Ezt a darabot itt már többször játszották, magyaros módon, jó magyar bemondásokkal 42