Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
HORVÁTH JÓZSEF AKAI JKO K KISIW^U DY KAROLY TÉT I ES GYŐRI KIJ IJIUSZAN AK TORT ENETIJÍEZ a költő szülőfaluja. A község minden évben megemlékezik szülöttjéről, az idén a 184. évforduló alkalmából dr. Szólás Rezső ny. intézeti tanár tartott emlékbeszédet. "27 Az eseményről a Magyar Hírlap is hírt adott; ebből tudjuk, hogy a rendezvény helyszíne a helyi szövetkezeti bizottság klubhelyisége volt.^s 1988-ban viszont rangos vendégeket köszönthettek Téten. A Kisfaludy Károly születésének 200. évfordulójára kiadott alkalmi kiadvány pontosan megőrizte az utókor számára az ünnepségek programját. Az „Évforduló" című, „Kétszáz éve született Kisfaludy Károly" alcímű, Varga Lajos által szerkesztett újság első száma előzetes programot közölt;29 a feltehetően néhány nappal később - de az elsőhöz hasonlóan dátum nélkül - megjelent újabb számban már hosszabb tudósítást is olvashatunk az ünnepségekről.^o Az 1988. február 5-én délután fél háromkor kezdődő ünnepség vendégeit a helyi általános iskola fúvószenekara köszöntötte, majd a költő egykori szülőháza helyen álló emlékműnél - a nevét viselő utcában - Szűcs István, a győri Kisfaludy Színház téti származású művésze szavalta el a költő „Szülőföldem szép határa" című versét. Ezt követően több tucatnyi szervezet és intézmény képviselője - köztük a nevét viselő győri színház, megyei könyvtár és könyvesbolt - helyezte el az emlékműnél a kegyelet virágait. A koszorúzás után került sor az emlékkiállítás megnyitására - erről még az alábbiakban szólunk -, majd a művelődési házban a megye párt- és állami vezetőinek jelenlétében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára méltatta Kisfaludy Károly jelentőségét a községi megemlékezésen - beszédét teljes terjedelmében megőrizte az említett alkalmi kiadvány.^i A beszéd után a Szózat eléneklését követően a győri Kisfaludy Színház művészei adtak műsort, szemelvényeket közölve az ünnepelt műveiből, valamint levelezéséből. Az ünnep sikeréhez a Magyar Posta is igyekezett hozzájárulni; első napi bélyegzéssel, bélyeges grafikaárusítással lepte meg a közönséget - akciója a korabeli tudósítás szerint „nagy népszerűségnek örvendett".32 A téti megemlékezés rangját jelzi, hogy arra az országos sajtó már előzetesen felhívta a figyelmet,33 utólag pedig hosszabb tudósításban számolt be róla.34 A költő nevét viselő téti intézményeid, szervezetek Az évfordulók méltó megünneplése mellett a Kisfaludy-kultusz másik érdekes területe a költő nevének intézmények, szervezetek általi felvétele; erre is több példát találunk Tét múltjában. A sort tudomásunk szerint a Kisfaludy Dalkör kezdte; érdemes néhány mondattal utalnunk történetére.35 A dalárda 1926-ban alakult meg 25 fővel, mint Iparos Dalkör; de hamarosan más kórustagokkal is megerősödött. A kórusban melynek vezetője Süke László tanító-karnagy volt - együtt énekeltek katolikusok és evangélikusok. Első jelentősebb fellépésük 1930 decemberében volt, a Kisfaludy Károly halálának centenáriumán rendezett téti ünnepségeken; ettől kezdődően szerepeltek Kisfaludy Dalkör címen. 1933-ban már a Budapesten megrendezett országos dalosversenyen is énekeltek; a kezdők csoportjában a második helyet szerezték meg. Az 1930-as években több járási dalosnapot megrendező dalárda létszáma a világháború alatt jelentősen csökkent, de újjászervezése után,36 az 1950-es évek második feléig működött; utolsó szereplésük 1958-ban volt.37 A Kisfaludy Dalkör az 1950-es évek közepén gyakran említtetik a kultúrház építése kapcsán is; ennek felépülése megoldaná a Dalkör elhelyezésének gondját is. 37
