Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK Születésének századik évfordulóján, 1888 februárjában azonban már volt ünnepség Téten is; erről a megyei lapban az alábbiakat olvashatjuk: „A téthi társaskör szerény körben szintén megünnepelte Kisfaludy Károly születésének századik évfordulóját. Az ünnepség programmja a következő volt: Öszszejövetel a téthi társaskör termében, honnét a menet a Kisfaludy család egykori lakóháza elé vonult, itt Galamb Kristóf kir. járásbíró és a társaskör elnöke tartott rövid, de emelkedett szellemű beszédet, mely után a jelenvolt közönség a »Szózatot« énekelte el. Az emléktábla felirata következő: »Kisfaludy család egykori lakóháza. Ennek telkén állott azon épület, melyben Kisfaludy Károly 1788. február hó 6-án született«. Az ünnepély alkalmára meglepetésül Silbersdorff Ferenczné, Lerner Mártonné és Nóvák Ignáczné úrhölgyek gyönyörű babérkoszorúval díszítették fel az emléktáblát. Este a társaskör helyiségében banquettet tartott, melyen az egész vidék intelligentiája jelen volt, sikerült felköszöntőket tartottak Matkovich László az elnökre, Horváth Sámuel a Kisfaludy ház jelenlegi birtokosára, utóbbi beszédében szép reflexiókat tett Kisfaludy Károly működésére, méltatva mint embert, költőt és hazafit, beszéde nagy lelkesültséget keltett."^ Nem kellett tehát sok időnek eltelnie ahhoz, hogy Téten emléktábla őrizze a falu nagy szülöttének emlékét. 1892. október 2-án jelent meg a Győri Közlöny hasábjain Berky Zoltán „A téthi ház" című „eredeti tárcája", mely idézi az emléktábla szövegét, majd megjegyzi: „Az elmúlt száz év alatt a ház több izben cserélt gazdát. Krisztinkovich Ede, majd Hrabovszky Lajos birtokába ment, míg végre a múlt év sz, Mihály napján Etl Sándor téthi polgár vette meg, ki jelenleg is birja."i2 Ez utóbbi adat nemcsak a történeti hitelesség miatt fontos, de azért is, mert ugyanazon lapszámban egy rövidhír is olvasható, „Tűz a Kisfaludy-házban" címmel. Ebben többek között az alábbi mondatok állnak: „Ma kaptuk a sürgönytudósitást egyik másvidéki levelezőnktől, hogy Tétben Kisfaludy szülőháza leégett; elpusztult az az egyszerű falusi hajlék, a hol a magyar géniusz kedveltjének a bölcsője ringott. Nem tudják határozottsággal nem-e tévedett a tudósító, mert azt irja, hogy a ház most Kisfaludy Imréné-é. Tudtunkkal azonban a költő szülőházát tavaly Etl Sándor téthi birtokos vette meg. Lehet, hogy a Kisfaludy név zavarta csak meg a tollát."!^ Az emlékmű Néhány évtizeddel később elkészült Kisfaludy Károly téti emlékműve is. A Varga László által írt településtörténeti összefoglalásban erről csupán két mondat olvasható, az 1911. év történéseinek bemutatásakor: „Csupán az Új Idők lexikona Tét címszavából értesültem, hogy ez évben állították fel Kisfaludy Károly emlékművét. Az avatás bizonyára jeles ünnep lehetett, biztosan megörökítette a sajnos elveszett községi jegyzőkönyv."i4 Van azonban irodalmi emléke is az emlékműállításnak; Beöthy Zsolttól tudjuk, hogy 1911. október 29-én történt az esemény. 15 A helyi sajtóból pedig a történések részleteit is megismerhetjük: a Győri Hírlap már előzetesen hírt adott arról, milyen jeles vendégeket várnak az avatásra; 16 utólag pedig mindkét győri újság részletes beszámolót közölt a rendezvényekről. A Győri Hírlap három teljes oldalnál hosszabb tudósítása pontos leírását adja a jeles nap eseményeinek, az elhangzott beszédekből is bőven idézve; 17 míg a Dunántúli Hírlap Lippay Zoltán ünnepi beszédének teljes 34
