Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: A magyar romantika néhány kérdéséről

ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK állt a második helyen). Többet tenni már nem tudott. Nagy és (stílszerűen szólva) fellengző tervei nem valósultak meg. A Fessier Ignác Aurél német nyelvű, tízkötetes magyar történetéből készítendő, 120 metszettel díszítendő, illusztrált kiadás éppúgy terv maradt, mint az Árpád fejedelemről írandó vitézi játék - de metszetei az Aurorát ékesítették, többek között Vörösmarty versét, az Árpád emeltetését illusztrálva az 1826. évi kötetben. A 12 drámából formálandó Mátyás-ciklusból csak két vígjáték és egy egyfelvonásos verses költői játék készült el; befejezetlen maradt (a másfél felvonásnyi Csák Mafé-rôredéickel) az a trilógia is, amely az Árpád-ház kihalása körüli évszázadot akarta színpadra alkalmazni. Az életmű mégsem torzó. Sőt, Kisfaludy halála is folytatta a polgári irodalom normáiért vívott harcot, így az Aurora tulajdonjoga körüli vitákban vagy a kézirathagyaték szerzői jogai körüli tanácskozásokban.26 Barabás Miklós közismert metszetén a halottas ágynál hárman állnak: Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és kissé oldalt, a halott fejénél Bajza József; a kompozícióban is jelezve, hogy ő valójában csak néhány nappal később érkezett Pestre. Az ábrázolás mindazonáltal igaz: a romantikus triász törés nélkül tudta továbbvinni mindazt, amit Kisfaludy Károly elkezdett. Mindhárman szépíróként léptek a pályára, a legendássá vált munkamegosztás csak később alakult ki közöttük. Bajza Józsefet (elsősorban a már említett Bor-ének kapcsán) Kazinczy Ferenc is az évtized legnagyobb lírai reménységének tartotta. Ő azonban számot vetett azzal, hogy nehezen kiküzdött versei aligha állják majd a versenyt Kölcsey, Kisfaludy, Vörösmarty lírájával, felhagyott a költészettel, pedig összegyűjtött és 1835ben kiadott versei akadémiai dicséretben részesültek. Önkritikájával viszont megszerezte magának azt az erkölcsi jogot, hogy mások munkái fölött is hasonló szigorúsággal ítélkezzen: a „magyar Goethe" helyett a „magyar Lessing" babérjaira törekedett. Toldy Ferenc a balul sikerült Haramiáic-fordítás után még próbálkozott szépprózával is, de hamar rá kellett jönnie, hogy igazi hajlamai a szerkesztéskiadás-rendszerezés felé vonják A triász alkotóművészi tagjának pedig ott volt Vörösmarty Mihály, aki a Csongor és Tündével lezárt kísérletező korszaka után mostantól kezdve a polgári nemzet megteremtésében találta meg a romantikus géniusz isteni, alkotó hányadának méltó célját. 4. kép Kisfaludy Károly-Hofmann Mihály: Az Aurora címlapelőzéke Árpád pajzsra emeltetésének jelenetével, 1826. 28