Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: A magyar romantika néhány kérdéséről

ARRABONA 2005. 43/2. TANULMÁNYOK 2. kép Orlai Petrich Soma - Weloezall - Werfer Károly: Kazinczy és Kisfaludy Károly első találkozása. Kazinczy-album 1860. Az időszak eredménye három legismertebb népies műdala, a Bú kél velem..., a Csolnakon és a Hervadsz, hervadsz... Ugyancsak Kölcsey világított rá, hogy az 1820-as években a népiesség még csak érzelmileg színezett stílustörekvés, hiszen ő is „dalaim alakjá"-nak kifejlesztéséről beszélt.20 Tanulmánya azonban, amely utóbb a Nemzeti hagyományok címet kapta (1826), már a nemzet múltba merült családéletének dokumentumait kereste bennük: „...a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni..."21 Ez a felismerés és megfogalmazás pedig átugorhatatlan lépcsőfoka volt az osztálybékén alapuló nemzeti egyetemesség gondolatának, az érdekegyesítő reformpolitikának. Kölcseynak megadatott, hogy ezt a folyamatot ne csak költőként, hanem megyei, majd országos politikusként végigvigye. A magyar romantikus irodalom első összefoglalásában, a Toldy Ferenc szerkesztette Handbuch der ungríschen Poesie IL kötetében (1828) 15 népdalt is közöltek; azzal a megjegyzéssel, hogy Londonban John Bowring angolra fordításukat tervezi.22 Kár volna tagadni: a népköltészet nemzetközi megismertetésében volt egyfajta versenyszellem is - azóta, hogy a szerb Vuk Karadzicnak az előző két évben, Bécsben megjelent két kötetes gyűjteményét maga Jacob Grimm ismertette 1816-ban egy bécsi irodalmi folyóiratban, és nyomán Goethe is nagyra becsülte a szerb népköltészetet; a régióból az elsőt, amely világirodalom-fogalmának bizonyítékául szolgálhatott.23 A Handbuch (1828 novemberében) és szerkesztője (1829. szeptember 4-én) 26