Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Válogatás a győri lapokban közölt írásokból Kisfaludy Károly szobrának 1892-es avatásakor

TÓTH JASZLO VÁLOGATÁS (]YÔRI lAPOKBAN KQZOLT ÍÍMSOKBOL... 11. Bartók Lajos^^ (18.) költő Kisfaludy Károlyt a magyar vígjáték at>jának nevezte. „Kisfaludy Károly színköltészetünk megteremtője. Mint a forrás, tör elő tehetsége, alkotásai ép ezért valódi humorral, ős magyar zamatossággal buzognak, szóval fiatalok, s ezért elévülhetetlenek. A magyar vígjátékot eredetiségében, de a mai haladott társadalomhoz mérten csak az az írónk fogja virágzásra fejleszteni, aki erényeiben hű fia marad neki, a magyar vígjáték atyjának". (GyK melléklete: Kisfaludy Károly emlékezete, 1892. okt. 2. 6.) 12. Végül újólag Beöthy Zsolt ünnepi gondolatait idézzük, aki a Kisfaludy Társaság nevében köszöntötte a Győr vármegyei díszközgyűlést a szoboravatás napján: „A Kisfaludy társaság megbízásából jöttünk - úgymond - az ünnepélyre, elhozván koszorúnkat Kisfaludynknak első ércszobrára, és üdvözletünket azoknak, kik e szobrot állították. Engedjék meg, hogy röviden szavakba foglaljam azt, a mit koszorúnk levelei némán tolmácsolnak. A kötelék mely minket Kisfaludyhoz füz, ép oly erős mint az, mely a vallásos rendeket kapcsolja alapítóikhoz, a nagyokhoz, kik sötét századokban felfordult világban, megértve a kor és sziv követelményeit, eszményi érdekek ápolására raktak tűzhelyet... Az utódok atyjoknak nevezik őket, magukat fiaiknak vallják... Ily kötelék kapcsol minket Kisfaludy Károly-hoz, ki szintén sivatagban prédikált és tanítványokat gyűjtött maga köré a megváltó eszme szolgálatára. 0 is mint szent Benedek meglakta a barlangok nyomorát, szegény volt fogadalom nélkül, de szegénységében ép oly gazdagnak érezte magát mint amaz. O is mint Szent Benedek rózsákat ültetett, melyeknek maga csak töviseit érezte; a virágok később az utódoknak, nekünk nyílnak és illatoznak. Az ő munkáját is, mint Szent Benedekét fenyegette egy hatalmas szikla, hogy romba dönti mindazt, a mit ő alkotott. 0 is áhítattal imádkozott a közöny és balsors sziklái előtt, hogy kímélje tanítványait és ügyét. Templomot is épített, a magyar színművészet templomát és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ahoz az eszméhez, melynek oltára állt benne, az első méltó magyar szó Kisfaludy ajkairól hangzott. Töretlen földeket művelt és tett bőtermőkké, s új utat tört és új célokat tűzött ki a magyar középkor végén. Benne is égi erő, mennyei ajándék nyilatkozott meg, az ember vigasztalására a lét küzdelmei közt... a nemzeti élet harcaiban. Egyike a nagyoknak, kik midőn a költészet új tárgyaival, új hangjával, új formáival közelebb hozták nemzetünket a müveit nyugothoz, nemcsak miveltebbé, de magasabbá is tették. íme a mi atyánk és íme a cél, a törekvések az utak, melyeknek hű követésében, mi a kicsinyek büszkén hivjuk és valljuk magunkat az ő fiainak. Eljöttünk ide kifejezni kegyeletünket Atyánk iránt való tiszteletünket a megyének, melynek ő szülöttje volt... Adja Isten, hogy a művelődés, felvilágosodás és nemzeti erősödés munkájában az ő nemes felfogásának és tiszta lelkesedésének emléke mindenkor segítsen és támogasson bennünket!" (GyK 1892. okt. 4. [l]-2.) 133