Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján

TARI LUJZA KISFALUDY KAROLY KORÁNAK ZENÉJE .. 22 A győri püspökség kivétel, ahol 1766-1778 közt Istvánffy Benedek jeles magyar zeneszerző vezette az együttest. Ld. Sas 2000. 277. 23 Dobszay 1984. 234-35. 24 Mezei 1996. 25 Domokos 1999. 5. 26 Papp 1986. 330. 27 Dobszay 1984. 212-213. 28 Papp 1986. 11. 29 Somorjay 1985. 30 Major 1967. 150. Szegedy Róza kottázásában zongorakíséretes énekváltozata is fennmaradt, Id. Sonkoly 1970. 105. Két hasonló stílusú darabot közöl bátyja szerzeményei közül Kisfaludy Károly is az általa elindított és szerkesztett irodalmi folyóiratban, az Aurorában. 31 Dobszay 1984. 269. 32 A zenei hagyomány megváltozásáról Id. Tari 2000d. 33 Kisfaludy K. 1827. 244. 34 Kisfaludy K. 1827. 216-217. 35 Kisfaludy K. 1988. 52. 36 A cigányok ekkoriban használatos neve. 37 Kisfaludy K. 1988. 73. 38 Kosáry 19832. 691. Megjegyzést érdemel, hogy a Tollagi Jónásból idézett szakaszban Kisfaludy is a „korosbak"-hoz, vagyis az idősebbekhez köti a palotás táncot. 39 Kosáry 19832. 688. 40 Kodály 1937/19603 42. 41 Bartha 1935. 42 Pl. a Carl Maria von Weber egyik művéhez forrásul szolgáló magyar dallam-feljegyzés, Id. Tari 2002b. 43 Jagamas-Faragó 1973. 419. A népzenével kapcsolatban további példák Dobszay 1984. 266-267., Tari 2000a-b. 44 Kazinczy [1828.] 45. 45 Az már ritkaságszámba megy, hogy 2004-es gömöri gyűjtőutamon még fölvehettem a rozsnyói cigánybandával, hiszen falusi cigányzenekaraink az elmúlt 20-30 év gyűjtőtapasztalata alapján már nem ismerik. Az együttes prímása mint "Lavotta" szerzeményét adta elő. 46 További korabeli dallamadatok Major 1953. 223. 47 E dallamot dolgozta föl - Lajtha László népzenegyűjtése alapján - Weiner Leó Peregi verbunk c. klarinét-zongora kompozíciójában (itt nem emíltjük a további átdolgozásokat). Ld. Tari 1989. 48 Kelemen 1828. 110. sz. 49 Bartalus 1869. 162-163. 50 Bartalus 1869. 15. 51 Műzene: Major 1967., Sonkoly 1970., népzene: Almási 1991. 52 Bartalus 1869. 3. 53 Bartalus 1869. 12. 54 Tóth 1832-1843. 246. lap 148. sz. Verseghyt egyébként a kor két neves külföldi zeneszerzője, Steffani és Rafael is megzenésítette. A szerzőkről és a versekről Id. Bartalus 1869. 13. 55 Bartalus 1869. 10-11. 56 Kölcsey 1817. 114. 57 Bartalus 1869. 14. 58 A Tudományos G}aïjtemény 1823. évi Vll.-es számában a lap előfizetői közt a következőképp jelzi Kisfaludy nevét: „Kisfaludy (Kisfaludi) Károly, több Vgyék' Táblab." 146. Ugyanott egyébként Madáchról ezt olvashatjuk: „Madách (Sztregovai, és Keletsényi) Imre, Ő Cs. Kir. Ap. Fels. Arany Kultsos Híve, és több Vgyék Tábl." 148. A folyóirat 1828. évi Xll.-es száma írásmódban némileg eltér: „Kisfaludy (Kisfaludi) Károly, T. Bars 's több Vgyék Táblabírája." Az abc-s rendben ugyanott egyébként t.k. a következő ismert nevek találhatók k betű alatt: „Kazinczy (Kazinczi) Ferentz, Ts. Zemplény 's több Vgyék Táblabírája.", „Kis Bálint, Szentesi Reform. Prédik.", „Klapka Jó'sef, Szabad Kir. Temesvár Városa' Polgármestere." 161. 59 Tudományos Gyűjtemény 1822. 117. 60 Szépemhez. írta Primóczi Szent-Miklóssy A. Muzsikára tette Báró Podmaniczky Lajos. Igaz 1823. 61 Pl. az Eprész leány. Leány bú. Népdalok: Id. Kisfaludy K. 1829. 210-234. 62 Bartalus 1689. 117-118. 63 Brauer Seraphin Ferenc (*1799. okt. 10. v. 20. közt Pest tl871. ápr. 15.) egyházi karnagy, zenetanár, zeneszerző. Apja cseh muzsikus volt, 1. fagottos a pesti német színháznál. Brauer 1833 k. főszékesegyházi karnagy, 1836-tól a Pest-budai hangászegyesület (a Nemzeti Zenede elődintézete) választmányi tagja, majd iskolájának tanára. 1845. aug. 31-től a zenede aligazgatója. 107