Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében
KELE MEN ISTVÁN KÍSÉRLETEK PLÉBÁNIA LÉTESÍTÉSÉRE HEGYKŐ MEZŐVÁROSÁB AN ... 6. az uraság conventinatusaitól és a hozzájuk tartozóktól: 6 öl fa (12 ft) és 12 forint 46 V 4 krajcár készpénz 7. alapítvány: 1743. augusztus 6-án Barkóczy Mária grófné testamentumának 6. pontjában 500 forintból álló alapítványt tett, hogy abból a soproni barátok gyóntassanak. Az alap 1762. március 23-ig herceg Esterházynál volt kamaton, de a megyéspüspök Széplakra tette át; ezt most Hegykőre kérik áthelyezni, ami így évi 75 forintot jövedelmezne. Lunkányihoz 1835. május 23-án érkezett meg a kedvező válasz a küldöttségről. Saiber György püspöki helytartó értesítette az uradalmi igazgatót, hogy Hegykőnek a széplaki plébániától való elválasztását és Hidegséghez kapcsolását érintő kérdések kivizsgálására Juranits püspök Tóth József győri kanonokot és Schuisch György püspöki titoknokot nevezte ki. Saiber kérte Lunkányit, hogy tegye meg az uradalom részéről a szükséges intézkedéseket, hívja meg a járási szolgabírót és esküdtjét, és ennek időpontjáról kellő időben értesítse őt, hogy a püspöki küldöttség időben elindulhasson. 38 Lunkányi értesítette a küldöttség kinevezéséről Konkolyi Lajos szolgabírót, aki elfogadta a vizsgálat napjának július 8-át, de kérte, hogy már 7-én este találkozhasson Cenken a küldöttséggel. A kérést Lunkányi június 8-án továbbította Győrbe. 39 Július 4-én Saiber püspöki helytartó Tóth Józsefhez írott levelében meghatározta, hogy a küldöttség milyen szempontokra legyen tekintettel eljárása során: az ügy megoldásakor vegyen figyelembe minden előnyt, amit vallási és politikai szempontból remélni lehet, írja össze gondosan a katolikusok és a nem katolikusok lélekszámát, Hegykőn, Széplakon és Hidegségen a helybeli nyelvet, Hegykő távolságát a hidegsegi és a széplaki plébániától, valamint azt, melyik plébániát könnyebb Hegykőről megközelíteni. Hegykő elválasztása milyen következményekkel járna a széplaki plébánia jövedelmére és a plébános kongruájára nézve, végül pedig Hegykő Hidegséghez csatolása esetén a hidegsegi plébános elvállalja-e az ezzel járó többletterhet, a megnövekedett lélekszám miatt szükséges lesz-e káplánt tartania, és előre láthatóan biztosítva van-e az anyagi fedezet a plébános és a káplán számára feladataik ellátásához. 40 V. A megállapodás: 183541 A kilenc pontból álló és az első elképzelést megvalósító háromoldalú megállapodás 1835. július 8-án jött létre Hegykőn egyrészről az uradalom, másrészről Hegykő elöljárói és lakói, harmadrészről pedig Barkovics Mihály széplaki plébános között. A szerződést négy példányban készítették el, amelyből egy-egy példányt kapott az uraság, Hegykő, a püspöki levéltár és a széplaki plébánia. Aláírók: Hegykő bírája, Vinkovits Ferenc, 5 esküdtje, 5 lakója és jegyzője, Horváth László, Barkovits széplaki plébános, az uradalom részéről Lunkányi, a püspöki küldöttség tagjai: Tóth József és Schusich György, a vármegye részéről pedig Konkolyi szolgabíró és Jugovits Lázár járási esküdt. A megállapodást jóváhagyta Széchenyi István, július 13-án pedig Juranits püspök. A szerződő felek a következő pontokban állapodtak meg: 1. a mindenkori széplaki plébános köteles lesz Széplakon a hegykőiek számára káplánt tartani 2. Hegykőn minden vasár- és ünnepnapon ún. öreg misét szolgáltatnak, hétköznap pedig minden héten egy kis misét tartanak; ez alól kivételt jelent mindenszentek és feketevasárnap ünnepe, melyek a széplaki templom búcsúnapjai 171
