Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Az objektum bontása során végig jelenlevő probléma volt, hogy bár fekvése és alapterülete (átmérő: 5 m) az 1. gödörólhoz hasonló, és ugyanakkor kizárható az emberi hajlék és terménytárolás, de nem fogható meg az objektum tapasztása, az iszapos, szerves betöltés pedig csak a felső részen jelentkezett, körívszerűen benyúlva az alsóbb rétegekbe. A felső rétegekben a sárgásbarna házomladék-réteg alatt jelentkezett ez a szürke, szerves réteg, amelyben egészen apróra tört állatcsontok és apró, csak néhány darabban összeilleszthető kerámia volt. Az ásatási technika fejlődését és a környezeti régészeti módszerek gyakorlati térhódítását

114 mutatja, hogy ebből a rétegből két helyről is vettek földmintát a réteg legvastagabbnak tűnő, faszenes koncentrációt mutató részéből, illetve az aljából, ahol fás szárak kerültek elő, amelyek talán a gödör bélelésével hozhatóak összefüggésbe. A földminták elemzését kérésemre Torma Andrea elvégezte, eredményeit a fejezet végén mutatjuk be. Az objektum szerkezete nem egységes kiképzésű, a belső része meredeken mélyült, míg peremétől egy széles sávban meneteles. A K-i része enyhén lejtős, míg a D-i, DK-i része meredek. Ez a felső, csupán kb. -1,25 m mélységig megfigyelhető jellemző, az alsóbb részeken már egyenletesen erős, meredek mélyülésbe vált át. Bár a gödör oldala a bontás során jól elkülöníthető volt, ám tapasztást nem tudtak megfigyelni, végig sárga löszös talaj alkotta az objektum szélét. Az objektum teljes kibontására a -2,60 m-en jelentkező talajvíz miatt nem kerülhetett sor.

115 Ezen az alsó részen iszapos, szürke agyagréteget lehetett megfigyelni, és valószínűleg ez a réteg adhatja meg a választ az objektum eredeti, elsődleges funkciójára. A szürke agyag kiválóan alkalmas volt tapasztásra, a ház építésénél innen nyerhették a szükséges agyagot. A ház felépülése után a gödröt elkezdték feltölteni, s felső részét alakították óllá, mint ezt a szerves réteg, illetve a meneteles kiképzésű K-i oldal mutatja. Fölé hasonló egyszerű félszelemenes tetőt emelhettek, mint az 1. gödöról esetében. A különbség inkább abban mutatkozik, hogy míg az 1. gödörólat eleve gödörólnak építették, a 32. objektumot, csak másodlagosan használták annak. Ez mutatkozik a tapasztások ismétlődésében az 1. gödöról, illetve hiányában a 32. objektum esetében. További különbséget láthatunk abban, hogy más horizontot képviselnek a betöltésükből előkerült leletek. Ennek igazolására, most áttekintjük a 32. objektum leletanyagát: Az objektum leleteinek statisztikai elemzése az előbb bemutatott gödöról betöltésével hasonló szempontok alapján történt. A leletanyag ez esetben sem kapcsolódik az objektum használatához, csupán a datálást segíti. A gödröt a XV. század végétől - XVI. század elejétől kezdték feltölteni házi hulladékkal, előtte, a XV. század első felében használhatták disznóólnak. Ebben az anyagcsoportban is a kerámia volt domináns, valamivel nagyobb arányban jelent meg, mint az 1. gödörólnál, és többféle tárgytípust is foglalt magában, bemutatva a háztartást, hiszen a leletanyagban változatos méretekben és formákban megtalálható valamennyi asztali kerámia illetve főzőedény. Néhány, a háztartásban kevésbé használt kerámiatárgy hiányzik csak, így a szűrőedény, és a mécses vagy gyertyatartó. Azonban az is lehetséges, hogy ezeket a rendkívül apróra tört darabokból nem lehetett felismerni. A legnagyobb arányban előforduló fazekak között meg kell említeni, hogy több osztrák áru is előfordult, mint import, ám más külföldről származó tárgyat nem lehetett kimutatni. A téma szempontjából legfontosabb 52