Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Recenziók - Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Horváth József)

ARRABONA 2005. 43 / 1. RECENZIÓK jelentős, sokan dolgoznak fuvarosként - ezzel kapcsolatosan azt is megjegyzi Grailich: „utóbbinak kiváltképpen horvátokat alkalmaznak, akikkel éjjel-nappal találkozhatunk az országutakon". Izgalmas a „Tudomány és szellemi műveltség" című 9. fejezet is, mely Huszár Gál magyaróvári nyomdájának említésével indul, majd részletesebben szól a piaristák gimnáziumáról, valamint a Magyaróvári Hercegi Gazdasági Intézetről, ez utóbbi esetében az ott oktatott tárgyakat és a tanárokat egyaránt megnevezve - ez mindenképpen figyelemre méltó frissesség, hiszen az intézetet 1818-ban alapították! A népiskolákról érdemben csak annyit tudunk meg, hogy „minden helységben meghonosíttattak; s mely helységben két felekezet van, ott az iskolából is kettő". Míg a megye híres szülöttei közül érthetően megemlíti dr. Fessier Ignácot, aki 1756-ban Zurányban látta meg a napvilágot. A „Vallási foglalat" című fejezet csupán az adatokra és a legfontosabb jellemzőkre szorítkozik: így megtudjuk, hogy 48576 római katolikus mellett 6809 evangélikus és 2397 zsidó él Mosón vármegyében; ez utóbbiak négy zsinagógája Köpcsényben, Oroszváron, Rajkán és Boldogasszonyban található, míg az evangélikusok öt településen - Gálos, Rajka, Hegyeshalom, Zurány és Lébény - alkotnak önálló gyülekezetet és bírnak templommal. A „Közigazgatási foglalat" című fejezetben részletesebb leírását kapjuk a megyében található uradalmaknak. Megtudjuk, hogy a Magyaróvári Főhercegi Uradalomhoz 24 település tartozik a megyéből, melyekben együttesen 28111 lélek számláltatik; a Herceg Esterházy család köpcsényi, ül. boldogasszonyi uradalmában 13 településen 14905 alattvaló él; a Zichy-uradalom 4 településre terjed ki, itt élő alattvalóik száma kb. 5000 fő; míg a megyében birtokos további 8 földesúr többnyire egy-egy településen érintett. Felsoroltatnak továbbá a nemesi jószágok és kúriák birtokosai, és részletes adatsorokat találhatunk a megírás idejét megelőző esztendők hadiadóiról is. A „Töredékek a megye történetéhez" címet viselő 12. fejezet valóban csupán néhány elszórt adattal szolgál, többnyire az utolsó fél évszázad történéseiből; a következő viszont „A megye felosztása és helyrajza" címmel részletes leírását adja Mosón vármegye 13 mezővárosának és 39 falujának, de még a 13 pusztáról is olvashatunk legalább egy-egy mondatot. A nezsideri járásban 9 mezőváros, 16 falu és 5 major található; míg a mosoni járásban 4 mezőváros, 23 falu és 7 puszta. Az egyes települések leírását itt nem részletezve csupán a „szócikkek" szerkezetét szeretném ismertetni: minden településnél közli a birtokos nevét, a lakosság számát - utalva a nemzetiségi, ill. a felekezeti megoszlásra -, a művelt terület nagyságát és művelési ágak szerinti megoszlását, az állatáUomány nagyságát, jelzi a közeli jelentősebb településektől való földrajzi távolságot, esetleg történetének nevezetesebb eseményeit - pl. háborús pusztítások, tűzvészek; jelentősebb személyek látogatása -, vagy kiemelkedő jelentőségű épületeit ismertetni. így olvashatunk pl. a boldogasszonyi templomról és kolostorról, a féltoronyi kastélyról, vagy Magyaróvár több tekintélyes épületéről. Néha az adatok közlése mellett szinte költőien megfogalmazott gondolatait is megosztja Grailich az olvasóval; a gróf Esterházy Kázmér uradalmához tartozó Gáta bemutatásában pl. ilyen mondatokat olvashatunk: „Van egy jelentékeny urasági juhászata, tehenészete, téglavetője, elegáns nyári kastélya szép angol díszkerttel, ahol a művészet és természet teljes összhangban nyújt egymásnak kezet, s melynek bővítésén és szépítésén még mindig serényen dolgoznak. Itt Thesszáliába képzelvén magunkat, a Péneusz által öntözött Tempe-völgy ligeteit véljük látni, amikor a változatos fasorok útjain sétálunk, s hogy a hesperidák kertjének mennyei zamatát kortyoljuk, midőn a pompás virágok illatát belélegezzük." A jelen könyv magját képező „Mosón vármegye leírása" meüett Andreas Graüich egy kisebb műve is olvasható e kiadványban: ez a „Kísérlet Zurány mezőváros leírására" 337