Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth Henriett: Salvius Aebutius sírkövének újabb értelmezése

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK ihletett látomása egy örök békében megújhodott emberiségről és természetről az augustusi »győzelmekkel szerzett béke« aulikus magasztalásává változott." Magát Vergiliust idézve ugyanazon motívumok kerülnek az olvasó elé, melyek szerepeltek már Ovidiusnál és Hésziódosznál is. „ Önként tér meg a kecske fejesre, duzzad a tőgye, S többé már nem féli a nyáj a hatalmas oroszlánt. (...) Elbukik a kígyó, meg a mérges csalfa növény is Elbukik, és az asszír balzsam beborítja a földet. (...) Tüske között a vadonban a szőlő fürtje piroslik, És a kemény tölgy törzse arany juézharmatot izzad. (...) Föld a kapától nem szenved, szőlő a kacortól: Barna paraszt az igát is eloldja bikái nyakától, Es a juhok gyapját se hazugság festi színesre. Bíbor gyapjat a rét maga ád a rajt legelésző Kosnak, majd a színét sáfrány-sárgára cseréli, És a bodor bárány maga öltözik enyhe pirosba." T. W. I. (Vergilius: Negyedik Ecloga)

13 Végezetül egy megjegyzés: Ugyancsak a soproni kőtárban található az 55.208.1. katalógusszám alatt egy, a Flaviusok korából származó sírkő, amely általános vélemények alapján Médeiát és Iaszónt ábrázolja. Felépítésében, tagolásában és kivitelezésében nagyon hasonlít Salvius Aebutius sírkövéhez, annál inkább, mert „ A talapzat reliefje egy az alapvonalra helyezett fát ábrázol, melynek törzse körül egy sokfejű kígyó vagy egy sárkány tekergőzik. (...)

14 (2. tábla.) Nem lehetetlen, hogy e két sírkő között eddig még fel nem tárt párhuzamok, hasonlóságok találhatók, amelyek természetesen további kutatást feltételeznek. JEGYZETEK 1. Bella Lajos: Római leletekről Sopronban ArchÉrt 31 (1911) , Anton Schober. Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonién. Sonderschriften des Österreichischen Archäologischen Institutes 10. Wien 1923, Erdélyi Gizella: A pannóniai síremlékek ornamentikája. Eger 1929, Mócsy András: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. Budapest, 1959, Gabler Dénes: Scarbantia és környékének kőplasztikai emlékei Arrabona 11 (1969), Póczy Klára: Sopron római kori emlékei Budapest 1965, Póczy Klára: Scarbantia. Die Stadt Sopron zur Römerzeit Budapest 1977. 2. Gabler Dénes leírása: „ Stele mit bogenförmigem Abschluß. Das schwach eingetiefte Bildfeld im Bogentympanon wird von einer unverzierten Leiste umrahmt. In der Mitte des Bildfeldes steht ein großblättrig belaubter Baum. Links auf dem Ast sitzt ein Reiher, auf dem Wipfel ein weiterer Vogel. Rechts neben dem Baumstamm sitzt ein kleiner Vogel. Auf diesen bewegt sich nach links eine Schlange, die das auf dem rechtsseitigen Ast befindliche Vogelnest beraubt. Eine auf den Hinterfüßen stehende Ziege frißt rechts von den Blättern des Baumes. Links vom Baum trinkt aus 32