Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Recenziók - Bilkei Irén–Kapiller Imre–Molnár András: Armálisok. Nemesi címereslevelek a Zala Megyei Levéltár gyűjteményeiből 1477–1898 (Dominkovits Péter)
ARRABONA 2005. 43/1. 7. kép Vary János címere, 1622. július 6. (Forrás: Armálisok: 570 8. kép Simaházy Ferenc címere, 1721. december 13. (Forrás: Armálisok 115.) 328 RECENZIÓK investigatiója (Baán 1942. 275-276.). A XIX. századi Győr vármegye közéletében a Matkovics család tagjai jelentős szerepet töltöttekbe, az 1808-ban nemességére a hiteles iratokat összegyűjtő Matkovics István Győr vármegye táblabírája, korábban tiszti főügyésze volt. Matkovits Sándor 1822-1828 között a vármegye másodaljegyzői, Matkovits Zsigmond 1832-1836 között a sokoróaljai járás esküdti, majd 1836-tól 1842-ig al-, az évtől főszolgabírói hivatalát töltötte be. A Matkovics is azon, az iskoláztatásra nagy hangsúlyt fektető Győr vármegyei evangélikus családok sorába tartozott, akik fiaikat a soproni evangélikus líceumban taníttatták, de ezt követően a jogi stúdiumokat a Győri Királyi Jogakadémián még elvégezték. (Dominkovits 1991. 7., 15-17.) Ugyancsak 1622. évben (július 6-án) kelt Váry János és felesége, Szabó Erzsébet, valamint Bálint, György, Ilona, Zsófia nevű gyermekeik számára kiállított címereslevél is. (7. kép) Vas vármegye egy 1726/1727. évi nemességyizsgálata szerint az armálist még az évben Sopron vármegye közgyűlésében kihirdették. (Sajnos a tárgyévből nem maradt fenn a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv.) Bár a XVII. századi Sopron vármegyére vonatkozó iratanyagban a család azonosítása további kutatásokat igényel, a Vas vármegyei forráskiadásokból úgy tűnik, hogy az 1696-os nemesi összeírásban Kemeneshőgyész-en regisztrált Vári/Váry Tamás e család leszármazottja. Simaházy Ferenc 1721. december 23-án ismételt címeradományt nyert III. Károlytól, minthogy a zavaros időkben a család korábbi armálisa elkallódott. (8. kép) Az armálist 1722. április 14-én Sopron vármegye közgyűlésében is kihirdették. A térségre vonatkozó armálisok közül ez az egyetlen, amit a királyi könyvekbe is bevezettek. E fizetés köteles dolog ismételten felhívja a figyelmet a hiteleshelyi, vármegyei levéltárakban