Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei Múzeum építéstörténete

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK (Egyleti iratok TDL 2004.9.59.) 1911. április 5-én Hönel a második - 6000 koronányi - részletet is lehívta az építés költségeire és nyárra elkezdett kinőni az épület a földből, ahogy azt Ruff versében megörökítette. (Nyugta TDL 2004.9.61.). Áprilisban az alispántól 9000 koronát kért az egylet az Államépítészeti Hivatal igazolása alapján a múzeumépítési alapból. (Egyleti iratok TDL 2004.9.62.) Az építést Szalay Imre helyettes főfelügyelő is megtekintette 1911. augusztus 2-án. (10./1911. TDL 2004.9.63.) Látogatását októberben Mihalik Dezső főfelügyelővel megismételte. (MVM 1911. okt. 13.) Az építési bizottság október 10-én a várost is megkereste a kerítés kivitelezése ügyében. Götz Ferenc városbíró és a képviselőtestület a már félig elkészült kerítéshez nem a kért oszlopokat adományozta, hanem 50 koronával és a kerítés alapozásához szükséges kaviccsal segített. (Városi iratok 3793. / 1911. TDL 2004.9.64.) Az egylet kérte, hogy az anyagot még a télen szállítsák ki. A téli, kevésbé intenzív szakasz után az épület építése még egy kis nyárias időt igényelt 1912-ben. Októberre az épület teljesen elkészült. Augusztusban fizették ki az utolsó 1000 koronás csekket a kisebb befejező munkákra. (Nyugta TDL 2004.9.66.) Az egylet választmányi gyűlése 1912. szeptember 18-án kérte Perlaki Ede (megyei) királyi műszaki tanácsost a felülvizsgálatra és az átvételre. Mindezeket ingyen kérte az egylet, hivatkozva a tanácsos kulturális intézmények iránti élénk érdeklődésére és az egyesület anyagi helyzetére. (Levél TDL 2004.9.66.) Ugyancsak levelezni voltak kénytelenek Keleti Izsó műszaki tanácsossal ebben az ügyben, amiről az 1913. április 25-én kelt levél maradt fenn. (Egyleti iratok 3./1913. TDL 2004.9.67.) Végül sikerült a műszaki átvételt is nyélbe ütni, ha nem is pénz nélkül. Januárban elhatározták, hogy három termet berendeznek bútorokkal és a kerítést is megcsináltatják. (MVM 1913. jan.5.) A bútorok egyediek voltak és a leletekhez alkalmazkodtak. 1913 késő tavaszán szállították át a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet múzeumába a gyűjteményt. Főfelügyelőségi felkérésére annak anyagát Bella Lajos soproni régész nyáron leltározta 1534 leírókartonon, az addigi 609 helyett. (Dornyay 1921. 17.) Szalay helyettes főfelügyelő 1913. szeptember 9-én megtekintette a kész múzeumot és a rendezett gyűjteményt. (Főfelügyelőség TDL 2004.9.68.) Bella segítségével készült el az első állandó kiállítás az új épületben, amit ifj. Mild Gyula és Modrovich Gábor rendeztek be. (Pusztai 1982. 24.) Az előcsarnokban kapott helyet a római kőtár, azután az ásató és az épületért 1904-ben keményen küzdő Sőtér Ágost dr. néhány évvel később állított és azóta megsemmisült szobra. A második helyiség az őskori (7. kép), a harmadik a rómaiés népvándorlás kori, a negyedik a nemesvölgyi avar sírmezőt mutatta be. A V-VII. 314 7. kép Múzeumi kiállító terem (őskor)