Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei Múzeum építéstörténete

ENZSOL IMRE A MOSÓN MEGYEI MÚZEUM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 7000 korona rendkívüli államsegély folyósításáért 1905-re. (Egyleti iratok 177. / 1904. TDL 2004.9.4.) Az egylet kérelmét a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, nevezetesen dr. Krenner József országos felügyelő is kezdettől támogatta. (Főfelügyelőség 604./1904. TDL 2004.9.7.). Mivel vállalkozásukért elismerést igen, de pénzt ígéret ellenére sem kaptak a főfelügyelőségtől, illetve a belügyminisztériumtól, az uralkodói felséghez kívántak fordulni. A fogalmazványok megmaradtak, de nem tudjuk, hogy megtörtént e végül a folyamodás. (Egyleti iratok TDL 2004.9.27.1-2.) A főfelügyelőség mindenesetre e megoldás helyett a vallás- és közoktatási miniszterhez irányította a lelkes egyesületet, hogy folyamodvánnyal állami javadalomból kérjen rendkívüli segélyt 1906-ra. (Főfelügyelőség 546./1904. TDL 2004.9.8.) A gyűjtés mindenesetre nem bizonyult eredménytelennek, mert Frigyes főherceg, a magyaróvári uradalom ura 1904-ben Roher Ferenc jószágkormányzó útján Pozsonyból 500 koronát küldött.

3 Ugyanakkor a város által ingyen átengedett telek beültetésére szánt fenyőcsemetékért a helyi uradalmi felügyelő 80 fillért kért, mivel azok ingyenességéről nem volt intézkedés. (Egyleti iratok TDL 2004.9.10-11. és 13.) Ugyanilyen kéréssel fordultak a Magyaróvári M. kir. Gazdasági Akadémia kertészetéhez is (Egyleti iratok TDL 2004.9.15.), ahol hasonló fogadtatásra találtak, de úgy tűnik, rosszabb ajánlattal. Ezért az általuk tervezett kertbe a főhercegi uradalom fenyőfái kerültek. Az adományozási kérést az egész megyére kiterjesztették. Az alaptőke növelésének ez a formája még Sőtér ötlete lehetett. A legnagyobb iparvállalat, a Kühne Gazdasági Gépgyár nevében Kühne Károly igazgató 200 korona adományt tett a nemes célra. A Meganitgyár (robbanóanyaggyár) Zurányból 20 koronát küldött. A legnagyobb megyei birtokosoknak, pl. Pálffy Sándor grófnak, az Oroszvárt birtokló gróf Henkel Laurának, gróf Pálffy Lászlónak és gróf Battyhány Tivadarnak fejléces kérő levelet is fogalmaztak. (Egyleti iratok TDL 2004.9.22.-27.) De egy fogalmazvány szerint németül is megszólították a potenciális segítőket. Összesen ötvenhárom kérvényt írtak a megye nagybirtokosaihoz. A lébényszentmiklósi Wenkheim uradalom 250 koronát küldött. Voltak megyén kívüli felajánlók is, pl. Solymosy Lajos báró Apatelekről, aki 50 koronával gyarapította az egyleti kasszát. Badenből Viktor von Biederman lovag is küldött 5 koronát. (Egyleti iratok TDL 2004.9.17-21.2.-ig.) A megye községei általában teherbírásuk arányában adakoztak, némelyik csak néhány koronát. Az egylet 1905-re már az építést tervezte, s ehhez a megyebeli építészek munkájára számítolt, akik körülbelül úgy álltak a kérdéshez, ahogy egy korabeli, jól menő szakma művelőitől elvárható. Fennmaradt Oross István győri származású magyaróvári, 2. kép Dr. Sőtér Ágoston, az új múzeumépület építésének javasolója 307