Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK 1897 Az ezeréves államiság méltó megünneplésére szervezett rendezvénysorozat után Győr visszazökkent megszokott, hétköznapi életritmusába. Az 1897-es év témánkat érintő, a közvéleményt élénken foglalkoztató és ezért a helybeli sajtótudósításokban szinte naponta helyet kapó történések közül az a már hosszabb idő óta folyó munka volt, ami - Mohi Antal kanonok javaslata nyomán - azt a célt szolgálta, hogy Győr török alóli felszabadulásának 300-ik évfordulójára elkészülhessen az az új városháza elé tervezett szoborkompozíció, amely emléket állított volna a város egész további sorsát, fejlődését meghatározó történelmi eseménynek.

6 1897 májusának elején összeült a szobor ügyében illetékes „városi kiküldött bizottság", amely „abban állapodott meg, hogy a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot terjeszt a következő értelemben. Létesíttessék Győrött a város felszabadulásának 300 éves fordulójára, a most épülő városházpalotának mintegy építészeti befejezéséül is, annak homlokzata előtt Mátrai Lajos tervei szerint egy történeti emlék Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf hősök emblèmes megörökítésével, az előtérben a magyar hősiességet és a diadalt kifejező kettős alakkal, amely alak lehetőleg bronzból, iszükség esetén márványból legyen." A bizottság arról is döntött, hogy saját illetőségi területén, illetve a „szomszédos törvényhatóságoknál" gyűjtést kezdeményez a költségek előteremtésére, és felhívást intéz a Pálffy és Schwarzenberg családok leszármazottaihoz, támogassák anyagilag a terv kivitelét. A történelmi emlékmű megvalósítására felkért Mátrai Lajos (1850-1906) szobrászművész - akinek Győr a Kisfaludy Károly alakját megörökítő szobrot is köszönhette - elképzelése szerint, mint írta a vázlatrajz benyújtásakor: „Az egész szobrot magyar márványban készítem; alakjára nézve egy csonka pyramis, tagozott párkányzattal. A pyramis tetején bronzból készítve, kiterjesztett szárnyakkal a turul madár, mint a vitézség és harczkészség jelvénye. A pyramis előrészén, jóval a természetes nagyságon túli arányban, teljes plasticai csoportban volna megörökítve a török elleni harcz, t. i. egy a kornak megfelelő öltözetű magyar harczos, ki balját kardjára nyugtatja s jobbjában felemelt karral a diadalmas zászlót lobogtatja. A hős lábainál terül el a legyőzött török harczos. E jelenet az utókor számára világosan ábrázolná a török feletti győzelmet. A pyramis jobb és bal oldallapján a két hősnek bronz-relief képmása volna alkalmazva oly alakban, hogy egy géniusz cser- és babérágat tartana a portraitek fölé. Az építészeti formákat Hübnerrel, a városház építőjével egyetértve tervezném."

7 (4. kép) 1897. május 31-én a Pálffy-Schwarzenberg emlékbizottság ismét összeült, hogy megtárgyalja „a reá háruló sokféle munkát, a gyűjtést, a műszaki teendőket stb." Határozatát a következő három pontban foglalta össze: „1. Bizottságot küld ki, mely tüzetes javaslatot terjesszen be a gyűjtési és egyéb bizottságok szervezéséről és munkarendjéről... 2. Küldöttséget meneszt M.-Óvárra, ahol Mosonmegye tvh. Bizottsága jún. 3-án Pálffy-Daun Vilmos gr. főispán elnöklete alatt közgyűlést tart s e küldöttség felkéri a grófot, mint a győri hős egyik vérutódát, hogy támogassa a bizottságot erkölcsileg és anyagilag a szoborlétesítés munkájában... 3. Felkéri a bizottság Mátray Lajos szobrásztanárt, hogy a tervezett emlékszoborról kicsiny plasztikus mintát terjesszen be, esetleg a költségekre való tekintettel alternatív alakokban..."

8 286