Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ALMAS! TIBOR EVROL - ÉVRE / FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ELETÉBŐL 2. kép Alpár Ignác terve a győri városházáról, 1895 (Győr városi Levéltár) E helyen fog emelkedni alkotásunk, mely városunk szíve lesz, amely felé fog lüktetni e városban és polgárságában rejlő erő és amelyből kisugároznia kell mindannak, ami e városra üdvöt hoz." Az „egetverő éljenzéssel" kísért polgármesteri szónoklatot követően „Hübner Jenő műépítész lépett elő, következő szavakat intézve a polgármesterhez: Midőn az építési helyet Nagyságodtól átveszem, ünnepélyes ígéretet teszek, hogy a város közönségének előlegezett azon bizalmáért, mellyel a tervezéssel és a művezetéssel megbízni kegyeskedett: minden tudásom és igyekezetem kifejezése által fogom viszonozni, hogy a székház Győr szab. kir. városának dísze és büszkesége legyen!"

1 Az új városháza építésének munkálatai végül 1896 októberében kezdődtek el az alapozással, ünnepélyes átadására pedig 1900 márciusában került sor. Hogy az épület megszületésének történetével részletesebben foglalkozunk egy olyan írásban, amely a város képzőművészetének bemutatását tűzte ki céljául, annak oka az, hogy az 1896-os évet követően a fontosabb városi művészeti megbízatások - mint az adott helyen látni fogjuk - szinte kivétel nélkül a közigazgatási központhoz, ennek „dekorálásához" kötődtek. Miközben Győrben a XIX. század utolsó éveiben igen aktív és színvonalas zenei és színházi élet folyt, virágzott, ugyanez nem mondható el a képzőművészetről és irodalomról. E vitathatatlan tény okait a korabeli sajtóban a témát, problémát újra és újra felvető, körüljáró rövidebb-hosszabb írások, publikációk is kutatták. A végkövetkeztetés, amire ezek szerzői jutottak, kevés eltéréssel mindig ugyanaz volt: bár „városunkban a fejlődés magas fokon áll, s hogy sok tekintetben felülmúlja hazánk hasonló nagyságú, vagy nagyobb városait", annak dacára, hogy Győrben számos 283