Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ALMÁSÍ TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE / FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL Almási Tibor ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL I. 1896-1900. A XIX. század utolsó évtizedében Győr városa az átalakulás időszakát élte. A kor gazdasági, társadalmi kihívásaival összhangban álló változásra, változtatásra azért volt szükség, mert az egy évszázaddal korábbi barokk felvirágzást követően, amikor is a város - elsősorban kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően - a Dunántúl egyik legjelentősebb kézműipari és kereskedelmi központjává nőtte ki magát, a XIX. század 60-as, 70-es éveiben Győr kezdte elveszíteni azt a meghatározó szerepet, amelyet a régióban addig betöltött. A Duna szabályozása, az ország polgári-kapitalista fejlődését jelző vasútvonalak megépítése, de kiváltképpen a várost valóságos gazdasági csőddel fenyegető gabonaválság, arra késztette a település felelős vezetőit, hogy sürgős lépéseket tegyenek a megújulás egyetlen esélyét kínáló iparosodás útján. A gyorsütemű modernizálódás távolról sem jelentette azt, hogy ennek jótéteményei azonnal és kézzel foghatóan tetten érhetők lettek volna a város kulturális életének különböző területein is. Ha azonban e kérdést az általánosság irányából közelítjük meg, azt kell mondanunk, hogy a XIX. század végén és a következő század évtizedeiben Győr szellemi léte semmivel sem mutatott kedvezőbb, ám rosszabb képet sem, mint az ország hasonló nagyságú és jelentőségű városainak kulturális állapota, helyzete. Jelen tanulmány, amely szándékunk, elképzelésünk szerint egy több részből álló sorozat első tagja, arra tesz kísérletet, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok tükrében, évről-évre haladva rögzítse, kommentálja azokat a fontosabb eseményeket, amelyek összességükben kirajzolhatják Győr modernkori képzőművészeti életének profilját, felvillanthatják, sőt egyértelművé tehetik fejlődésének jellegzetes vonásait. E képzőművészeti regiszter kiindulási pontjának az ország minden vidékét, települését, egész gazdasági, szellemi potenciálját mozgósító nagyszabású és látványos millenniumi ünnepség évét, 1896-ot, véghatárának pedig a második világháborút lezáró, a képzőművészet terén is mélyreható változásokat hozó 1945-ös évet jelöltük meg. 1896 A millenniumi ünnepségekre Győr nem a legkedvezőbb hangulatban, körülmények között készülhetett, mert a város gazdasága ezekben az években súlyos válság jeleit mutatta. Ennek egyenes következménye lett az, hogy bár külsőségeiben a település méltóképpen megemlékezett az ország ezeréves fennállásáról, ám városfejlesztésre, a kulturális események, intézmények támogatására távolról sem fordíthatott akkora összeget, mint amilyet a központi kormányzat remélt, elvárt volna. Győr nagytekintélyű, jeles polgármestere, Zechmeister Károly, aki 1887-től irányította hozzáértéssel és elhivatottsággal a város ügyeit, a fokozatos 281