Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK 26 Ezek a nagy forrásértékű feljegyzések (utazási napló) és az általa készített rajzok valószínűleg mind elégtek az Országos Levéltár 1956-os tűzvésze során. 27 Szóban forgó levelében Viczay különösen azt fájlalta, hogy „...törvényes örököseim szeretett lózsi birtokomra kezüket rátegyék, s tán túl is adjanak rajta mielőbb."(Közli Mikó 1998. 28-29.) 28 Az új tulajdonos Solymossy László (szül.: 1832) „egyszerű származású" család (burcsellás, uszályvontató fuvaros) és „végtelen szorgalmas és hozzáértő jeles gazda", meggazdagodván 1881ben nemességet kapott (loósi és egervári előnévvel), a bárói címet az uralkodó adományozta nekil885. június 25-én. (Mikó 1998. 29.) 29 A „Győrvidéki" földrajzi fogalom mögötti, több megyére kiterjedő formációt azért kifogásolták a fővárosi központban, mivel „a szervezetnek Magyarországon második centruma alakulna ki, emiatt kell a közigazgatási határokra [tehát a megyékre!] építeni a gazdasági egylet vidéki szervezeti struktúráját." (PN 1860. január 25., február 4., és 19-i számai) 30 A hat vármegye: Győr, Vas, Komárom, Sopron, Mosón, Veszprém. A megyéken kívül gazdasági érdekeik révén szorosan kötődtek az egylethez: a Győri Lloyd (regionális gabona kereskedelem) és a Rábaszabályozó Társulat (árvízvédelem, folyószabályozás, mocsarak lecsapolása). (Tóth 1974. 273.) 31 „Itt ül a kedves Héderünk, Ez lesz a mi emberünk, Kivel mindent megnyerünk; Ha magunk nem heverünk! Éljen!" (GYK 1868. március 29.) 32 Fischer főjegyző e szavakat 1892. október 3-án a megyeházán mondotta az arckép leleplezése alkalmával. 33 GyMSM GyL 24/elnöki Főispáni iratok 1872-75.IV. B. 401. 34 GyMSM GyL 60/elnöki Főispáni iratok. 1873. július 14. 35 Viczay levelében az 1870. 42. te. 22. paragrafusa alapján tartós távolléte miatt nevezte ki a bizottságot. Elnök: dr. Zerpák János kanonok. Tagok: Kálóczy Lajos, Bély József, Jerfy József. 36 Az egylet 1874. március 19-i ülésén Imrédy Lipót, mosoni ügyvéd (volt országgyűlési képviselő), néhai gróf Viczay Héder végrendeletének végrehajtója, felvilágosítást kért arról a „kétrendbeli összegről" (1.500 forint) szóló okmányok eredetéről, melyet az egylet felvirágoztatására lehet fordítani. 37 A Vereby kiadványt méltató írást Prém József kritikus, lapszerkesztő készítette és a cikket közölte a Képzőművészeti Szemle 1879-es számában. (Közli Gerszi 1960. 88.) 38 A szlavóniai gróf Khuen Belásy család és a Győr megyei gróf Viczay Hédervári család közötti rokoni szálak: 1. Héder gróf nagynénje, Viczay Karolina (sz. 1789. október 10.) férje gróf Khuen Belási Antal; 2. Héder gróf Károly nevű testvérbátyjának (sz. 1802. máj. 29.) házastársa gróf Khuen Mária (megh. 1848). (Nagy Iván 1865. 12. kötet 174.). 39 Források hiányában nincs arról nincs tudomásunk, hogy mikor és miért Vajda Zsigmondot kérte fel a Viczay-portré elkészítésére. 40 GYMS GYL. Közigazgatási iratok lajstroma. Alispáni iratok 507/1./1874. 41 1990-91-ben (készülvén a potréavatás centenáriumára) Tury Mária, a múzeum festőrestaurátora alapos restaurátori beavatkozásokat végzett az állagában eléggé megromlott festményen: az eredetileg széles gipszmintákkal díszített, barokkos keret tönkrement, díszei letöredeztek, a vakkeret kilazult, funkcióját már nem tudta betölteni. A port és különböző szennyeződéseket mechanikus eljárással, a régi besárgult lakkot oldószerrel távolította el. A szakadásokat a megragasztás után dublírozta, melyet viasz-gyanta keverékkel konzervált. A régi vakkeretet villás ékelésű új keretre cserélte fel. Ezeken kívül kisebb esztétikai helyreállítást is elvégzett Gróf Viczay Héder reprezentatív festményén. (Ltsz : K1955. 72.) 42 Ezek a napok Győrött a képzőművészet jegyében teltek el. A Viczay-festmény leleplezése 1892. október 3-án (hétfőn) volt, előtte nap (vasárnap) pedig Kisfaludy Károly nagyméretű szobrának (Mátray Lajos alkotása) ünnepélyes felavatására került sor a Rába-szigeten lévő Sétatéren. A helyi sajtó így méltatta az eseményeket: „Ott a dalok fiának szobrot emelt az ország, a hősnek itt képmását örökítette meg hálás megyéje." (GYK 1892. október 6.) 276