Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
ARRABONA 2005.43/ 1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 A Kisalföld, 1988. október 28-án „Felújították a múzeumot (A múlt őrzője, a jelen értéke)" címmel tudósítást közölt az Apátúrház felújításának befejezéséről és az új történeti kiállítás megnyitásáról (szerző Koloszár Tamás). A felújítás közel négy évig tartott, a látogató közönség valósággal „kiéhezett" a múzeumi kiállításra. Az állandó kiállítás megnyitó ünnepségén a barokk-termen kívül a folyosói tereket is elfoglalta a több száz főnyi közönség. Ünnepi megnyitó beszédet Rátkai Ferenc művelődési miniszter helyettes mondott. A külső és belső felújítás 26 millió forintba került. 2 Fátay Tamás, az 1951-es felújítás fiatal tervezőjének emlékezete szerint a folyosói tér kiképzés nem volt tudatos tervezői, műszaki megoldás: „az épület csak úgy adta magát"; a tervező ezt a „kvázi lehetőséget" ismerte fel az épület múzeumi célú áttervezése során. 3 Szőke Béla igazgató, régész vezetésével Mithay Sándor régész és Czigány Béla helytörténész, az Apátúrház fokozatos „belakása" során dolgoztak ki egy olyan kollektív tervet, melyben az udvar nyugati felében és az akkor még nyitott árkádsoron helyezték volna el a római sírkő gyűjteményt (Fátay Tamás mérnök közlése). 4 A Fácános-kert ma már nem létezik. Eredeti helye a Batthyány park nyugati oldalán a valamikori Szedres-kerti rész, amely ma már beépített városrész: a gyógyszertár és a Gyakorló iskola közötti terület. 5 A Győri Közlöny az 1860-as években többször is arról tudósított, hogy a Szedres-kertben felállított római sírkövek fogynak, mert egyes darabokat beépítenek a lakóházak alapozásába és a falazásba, melyet a helyi győri lelkiismeret felháborodva fogadott, miközben a városi hatóság a „fogyás" megakadályozása érdekében édes keveset tett. Ezt a jelenséget igazolja Lovas Elemér 42 tételből álló római kőlistája : 20. tétel „ Czech János a falból kiszedette az Acrabanis sírkövet a Vörösmarty utca Dunapart végéről és a Fáczánkertbe vitette, ahonnét eltűnt, azóta lappang." 32. tétel: Stator sírkőtöredéke Czech János Fáczán kertjében volt felállítva: ma lappang". 22. tétel: Aur. Marc. Sírkövek nagy részével együtt ma ismeretlen helyen vannak." A lappang és eltűnt megjegyzés még újabb nyolc kőemléknél fordult elő. (Lovas 1930. 99-103.) 6 Uzsoki András Lovas Elemérre hivatkozva azt állította (vitathatóan!), hogy 1872-ben Viczay Héder „főispáni hatalmánál fogva... több római kori kőemléket szállíttatott el Győrből a hédervári kastély parkjába." (Uzsoki 1965. 11.). Valójában Lovas véleménye így hangzott: „Rómer Flóris 1857-ben, mint győri tanár kezdte meg a gyűjtést és utódai [annyira] felfejlesztették, hogy a kis iskolai gyűjteményből Győr város és vármegye múzeuma nőtt ki. Volt idő, amikor a hédervári gyűjteményt megyei, a gimnáziumét pedig városi múzeumnak akarták nevezni. Ilyen nevek ugyan nem lettek közkeletűekké, de nem is volt lényeges a név, hanem az eredmény." (Lovas,1930. 201.) Bécsben a „műemléki középponti bizottmány" betegesen ügyelt arra, hogy egy vármegyében egyszerre két engedélyt ne adjon ki múzeum létesítésére. Egyébiránt gróf Viczay Héder tisztességét és kulturális érdekvédelmi szándékát nem lehet megkérdőjelezni, ugyanis igazságos jellemétől távol állt mindenfajta műgyűjtői ügyeskedés. 7 A Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg portrék részletes művészettörténeti leírását ld. Székely 1998. 61. Schwarzenberg portréjának alkotója az utóbbi időkig ismeretlen volt. Az 1998as restauráláskor előkerült a félalakos kép hátoldalán a festő szignatúrája, mely szerint a győri születésű Schaller István festette 1762-ben Hans von Aachen egészalakos portréja nyomán (Tury 1999, 393-394.). 8 Az Erzsébet királynő elleni merénylet után valóságos kultusza alakult ki Magyarországon. Győr város is rendelt festményt a királynő iránti tisztelet jegyében. Raab müncheni festőművész eredeti alkotásáról Maria Augusztin készített egy jól sikerült másolatot. A király (I. Ferenc József) egész alakos portréját Stetka Gyula alkotta. Az uralkodópár portréit Győr város rendelte megl 898-ban, melyek 1899 májusában érkeztek meg Győrbe és a városháza dísztermében helyezték el (GYK 1899. május 9.). (Ld. Almási Tibor: Évről - évre / Fejezetek Győr képzőművészeti életéből c. e számban megjelent tanulmányát, 281. oldal. 9 Deák kultuszát nemcsak a jogakadémiai évek, hanem Győr város közgyűlési határozata is előidézte, mely követte Deák Ferenc „felirati" politikáját 1861-ben. Ezért készíttették el (valószínűleg egy helyi művésszel) a „haza bölcsének" portréját. 10 Nincs bejegyzés a múzeum leltárkönyvében, hogyan került a Xántus János Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe Barabás Miklós 1875-ben Teleki Domokosról festett háromnegyedes arcképe. 11 Az ismeretlen festő által készített herceg Esterházy (Fényes) Miklós egészalakos, barokk portréja éveken át a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán szerepelt, ott is restaurálták és 1999-ban került vissza a győri múzeum gyűjteményébe. (Buzási 1982, 308-309.) 12 A gróf Zichy Ferenc győri püspökről készült portrét ismeretlen osztrák festő alkotta 1755-ben. 274
