Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez

CSÉCSjmiÉZ ADALÉKOK. LEBSTÜCK M ÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Az idealizálás következő, talán legfontosabb állomása már Huszka Jenő nagy sikerű „Mária főhadnagy"-a lehetett 1942-ben, amely azóta is állandóan szerepel az operettszínpadokon. Pálíy Ilona Nők a magyar függetlenségért című munkájában ismerteti Lebstück Mária életét, leginkább az önéletrajzi visszaemlékezésre támaszkodva (Pálíy 1952. 95-107.). 6 Ezen kívül már csak egy friss munkát említek, amely - címének megfe­lelően: Híres magyar asszonyok kalandjai - népszerű stílusban, meglehetősen rész­letesen (itt-ott sommás megjegyzésekkel és „természetesen" hivatkozások nélkül), de az önéletrajz alapján korrekten összefoglalja a szabadságharcos hölgy életét, óvatosan kikerülve a bizonytalan dátumokat, valamint kitér „Mária főhadnagy" iro­dalmi és zenei utóéletére is (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai és a Huszka-operett). A szerzők véleménye szerint az 1867. évi kiegyezés utáni, a szabadságharc hősei iránti nagy érdeklődést Lebstück Mária nem használta ki: „...továbbra is szinte tel­jes visszavonultságban élte le életét..." (Horányi-Pivárcsi 2003. 105.). A győri helytörténettel foglalkozó Veszprémi György Lebstück Mária itteni tartózkodásáról írva szintén az önéletrajzra támaszkodik, de nem tartja megbíz­hatónak a házasságukról és győri tartózkodásukról közölt adatokat. Ezen kívül néhány egyéb helytörténeti vonatkozású információt is közöl: pl. Lebstück Mária nővére, Johanna egy mészárosmester felesége volt. (Sajnos nem tudni, honnan származik ez, és több más adat, amelyeknek a győri anyakönyvi bejegyzésekben nem leltem nyomát.) Szerinte Mária-Károly a német légióval 1848-ban a Győr melletti Révfaluban állomásozott. Itt azért meg kell jegyezni, hogy az egykorú győri krónikás, Ecker János 1849. december 25-i naplóbejegyzése szerint „Tarta­lékban két század német légió a belvárosban... A felsoroltakon kívül még lengyel, tiroli és egyéb fegyveresek is találhatók városunkban". (Ecker 1973. 140.) Veszp­rémi György úgy gondolja - de levéltári adatokkal nem támasztja alá -, 17 évig lehettek házasok, és 13 évig élhettek itt, Győrben. 1868 körül költöztek férjével Komáromba, ahol annak haláláig laktak. (Veszprémi 1996. 98-129.). Lebstück Mária szerinte még egyszer visszatért a városba 1888-ban, a győri hadastyánok augusztus 12-i zászlószentelési ünnepségére. 7 Lexikonok, adattárak Mikár Zsigmond 1869-ben kiadott Honvéd schematismusában Jonák József ezredes a Buda-Pesti honvédegylet tagjaként szerepel (Mikár 1869. 22.). Ugyan­itt az 1867. július l-jén alakult Komárom megyei honvédegylet tagjai között egy „Pasche [Lebsztig] [!?] Mór" nevű honvéd és „Lebstig Mária" neve található meg egymás után az alhadnagyok sorában (Mikár 1869. 60.). Névelírás vagy hasonló nevű személy lehet? Rövid és pontatlan a bejegyzés Mikár Zsigmond 189l-es, a még élő honvédekről készített Honvéd névkönyvében: „Özvegy Paché[!] szül. Lebstigp] Mária nyűg. honv." főhadnagy Budapesten, amely adatot a későn be­érkezettek között, a pótlásban találjuk (Mikár 1891. 372.). (A kiadványt a szerző a honvédegyletek és a honvédek saját adatszolgáltatása alapján állította össze, ta­lán az eredeti, rosszul olvasható kézírásnak köszönhető a pontatlanság?) A Magyar Életrajzi Lexikon Lebstück Máriának szentelt címszava szerint a szabadságharc után „özvegyen maradva, fiával együtt nagy nyomorban élt" (MÉLEX II. 1967. 47.). Az Osztrák Életrajzi Lexikon Benda Kálmán által írt cím­szava valamivel részletesebb (ÖBL 5., 1972. 68.). Az első férjről, Jónak Józsefről 245

Next

/
Thumbnails
Contents