Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez
CSECS TERÉZ ADALÉKOK LEBSTÜCK MÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Csecs Teréz ADALÉKOK LEBSTÜCK MÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Julius Pasche, magyarosan Pasche Gyula (1827?-1868) porosz származású festőről nagyon kevés adattal rendelkezünk, úgy az életrajzával, mint a művészi tevékenységével kapcsolatban. Az irodalomban leginkább csak Lebstück Mária második férjeként emlegetik, ezen kívül érdemben mindössze Mihályi Ernő falusi művészetről írt tanulmányában említi meg egy oltárképét a csanaki Szent Kereszt plébánia templomban. Mivel Pasche Gyula és Lebstück Mária sorsa összefonódott, közös győri életük egyes állomásainak pontosítását kísérelem meg, kezdve az ismertebb történelmi személyiség, a feleség sorsával. Maradnak azonban megválaszolatlan, további kutatásra ösztönző kérdések, feltáratlan, ill. pontosításra szoruló adatok mindkettőjükkel kapcsolatban. Lebstück Mária (1830. aug. 15. - 1892. máj. 30.), a szabadságharc egyik legismertebb katonáskodó nőalakja. A róla megjelent írások már kezdettől idealizálták az alakját, amelyet Huszka Jenő Mária főhadnagy c. operettje (1942.) csak tovább erősített. (Nem ezen munka feladata a regényes kép kialakulását végigkövetni, így a továbbiakban a folyamatnak csak néhány érdekesebb állomását emelem ki.) Nem kétséges, hogy a szabadságharcban mutatott hősiessége, helytállása alapján „szinte romantikus dicsfény" övezte alakját (Tóth 1978. 405.). Felmerül azonban a kérdés: a kialakult, idealizált kép, vagy a visszaemlékezése (önéletrajza) hitelességében való bizalom akadályozta-e meg a kutatókat, hogy életének legalább a Magyarországon töltött időszakáról fellelhető további adatokat összegyűjtsék. Lehet, hogy egyszerűen fontosabb volt a róla kialakult kép és amit ez a kép sugallt, mint a hősnő személye, így a pontatlanságok tovább „hagyományozódtak". 1 Lebstück Mária alakja Memoárok, életrajzok Talán az egyik legkorábban megjelent „visszaemlékezés" a szinte szépirodalmi igénnyel megírt, regényes történet Philipp Korn 2 tollából 1853-ból. A német nyelvű, Brémában kiadott Ungarn' s Recht und Gesetz, ruhmvoll verfochten durch Deutsche, Polen, Italiener, Engländer und Franzosen in den Kriegsjahren 18481849 című, Kossuth Lajos könyvtárából (Országos Széchényi Könyvtár) származó könyv részletesen elmeséli a szerző győri találkozását „Karoline Liebstöck"-kel. Kitér a ,jó házból való", légionáriusnak öltözött hősnő bécsi barikádokon véghezvitt tetteire is. Eszerint „Győr abban az időben [1848. december közepe-vége] úgy nézett ki, mint egy nagy kaszárnya, több mint 20000 ember volt itt elszállásolva. Az uniformisok tarkasága benépesítette a várost, és a győri polgárok haza iránti szeretete, lelkesültsége minden elképzelhetőt bevetett, hogy a hadsereget minél komfortosabban lássák vendégül. A Lukács Sándor által fellelkesített egyenruha- és fegyverellátó szervezet néhány nap alatt elkészítette a német légió felszerelését is." Itt a szerző felsorolja a német légió december 25-i állapotát, vezetőit, majd belefog a romantikus történetbe. „Egy nap a légió parancsnokságán megjelent egy vastag lepelbe burkolózó dáma, aki a toborzó tiszttel [Werbungskommandant] 243