Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez

CSECS TERÉZ ADALÉKOK LEBSTÜCK MÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Csecs Teréz ADALÉKOK LEBSTÜCK MÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Julius Pasche, magyarosan Pasche Gyula (1827?-1868) porosz származású festőről nagyon kevés adattal rendelkezünk, úgy az életrajzával, mint a művészi tevékenységével kapcsolatban. Az irodalomban leginkább csak Lebstück Mária második férjeként emlegetik, ezen kívül érdemben mindössze Mihályi Ernő falu­si művészetről írt tanulmányában említi meg egy oltárképét a csanaki Szent Ke­reszt plébánia templomban. Mivel Pasche Gyula és Lebstück Mária sorsa összefo­nódott, közös győri életük egyes állomásainak pontosítását kísérelem meg, kezd­ve az ismertebb történelmi személyiség, a feleség sorsával. Maradnak azonban megválaszolatlan, további kutatásra ösztönző kérdések, feltáratlan, ill. pontosí­tásra szoruló adatok mindkettőjükkel kapcsolatban. Lebstück Mária (1830. aug. 15. - 1892. máj. 30.), a szabadságharc egyik leg­ismertebb katonáskodó nőalakja. A róla megjelent írások már kezdettől idealizál­ták az alakját, amelyet Huszka Jenő Mária főhadnagy c. operettje (1942.) csak to­vább erősített. (Nem ezen munka feladata a regényes kép kialakulását végigkövet­ni, így a továbbiakban a folyamatnak csak néhány érdekesebb állomását emelem ki.) Nem kétséges, hogy a szabadságharcban mutatott hősiessége, helytállása alap­ján „szinte romantikus dicsfény" övezte alakját (Tóth 1978. 405.). Felmerül azon­ban a kérdés: a kialakult, idealizált kép, vagy a visszaemlékezése (önéletrajza) hi­telességében való bizalom akadályozta-e meg a kutatókat, hogy életének legalább a Magyarországon töltött időszakáról fellelhető további adatokat összegyűjtsék. Lehet, hogy egyszerűen fontosabb volt a róla kialakult kép és amit ez a kép sugallt, mint a hősnő személye, így a pontatlanságok tovább „hagyományozódtak". 1 Lebstück Mária alakja Memoárok, életrajzok Talán az egyik legkorábban megjelent „visszaemlékezés" a szinte szépirodal­mi igénnyel megírt, regényes történet Philipp Korn 2 tollából 1853-ból. A német nyelvű, Brémában kiadott Ungarn' s Recht und Gesetz, ruhmvoll verfochten durch Deutsche, Polen, Italiener, Engländer und Franzosen in den Kriegsjahren 1848­1849 című, Kossuth Lajos könyvtárából (Országos Széchényi Könyvtár) származó könyv részletesen elmeséli a szerző győri találkozását „Karoline Liebstöck"-kel. Ki­tér a ,jó házból való", légionáriusnak öltözött hősnő bécsi barikádokon véghezvitt tetteire is. Eszerint „Győr abban az időben [1848. december közepe-vége] úgy né­zett ki, mint egy nagy kaszárnya, több mint 20000 ember volt itt elszállásolva. Az uniformisok tarkasága benépesítette a várost, és a győri polgárok haza iránti sze­retete, lelkesültsége minden elképzelhetőt bevetett, hogy a hadsereget minél kom­fortosabban lássák vendégül. A Lukács Sándor által fellelkesített egyenruha- és fegyverellátó szervezet néhány nap alatt elkészítette a német légió felszerelését is." Itt a szerző felsorolja a német légió december 25-i állapotát, vezetőit, majd be­lefog a romantikus történetbe. „Egy nap a légió parancsnokságán megjelent egy vastag lepelbe burkolózó dáma, aki a toborzó tiszttel [Werbungskommandant] 243

Next

/
Thumbnails
Contents