Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Czirók Zoltán: Győr első bombázása – 1919

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK lőtér közelsége és az állandó telefonösszeköttetés mint elsőrendű szempont szerepelt előírásként.

22 Június 16-tól a pilóták és gépeik folyamatosan települtek át Mátyásföldről, de már másnap bevetésre indultak Győrszemeréről.

23 Június 17-én ismét légitámadás érte Győr városát, de a ledobott két bomba lakatlan területre esett. Két saját gépünk azonban levegőbe emelkedett és felvette a harcot a betolakodókkal. Üldözőbe véve őket 2800 méter magasságból 1000 méterre szorították le, majd a támadókat túlzavarták a határon.

24 Sajnos ebben az esetben sem lehet eldönteni, hogy a Győr védelmére felszállt Schnepf István érdeme-e a harciasság, vagy a 8. század valamelyik párosáé, akik viszont a nyilvántartás szerint Komárom-Pozsony ill. Komárom-Érsekújvár irányban repültek elhárításra (lásd a táblázatban). A 8. repülőszázad június 18-án parancsot kapott, hogy Léva irányába 2 géppel felszálljon az esetleges repülőtámadásokat elhárítandó, és mivel hasonló támadások naponta előfordulnak, a következő napokon is végezzenek Léva körül cirkáló repüléseket. A parancs előírja továbbá, hogy az arra alkalmas ellenséges célok tűz alá veendők Léva körül.

25 A június 19-i támadás az utolsó, amelyről fennmaradt jelentés, miszerint „de. 11.45-kor egy ismeretlen típusú ellenséges repülőgép Győr városát bombázta, 2 bombát dobott le, melyek az ágyúgyári étkezdét találta el. Emberi kár nem történt."

26 További részletek nem ismertek, így az sem, hogy a 8. repülőszázad két pilótája - Újváry László és Kasza Sándor -, akik Komárom-Érsekújvár irányból felderítőútjukról hazafelé tartottak, a fenti támadókat vették-e üldözőbe. A 8. repülőszázad újabb feladatot kapott és június 22-23-án elhagyták Győrt, a továbbiakban le kellett mondani hathatós segítségükről. Azonban június 21-én egy látványos búcsúakcióval tették emlékezetessé a győri tartózkodásukat. Már napok óta figyelemmel kísérték a csehszlovákok egyik kisegítő repülőterét Nemesócsán (mindössze 37 km-re Győrtől). Míg azonban Kolba Árpád felderítő repülésekor, június 18-án a repülőteret üresen találták, addig két nappal később már az állt a jelentésben, hogy „Nemesócsán ellenséges repülőtéren ismét repülőgépek vannak, de sátor nélkül".

27 Másnap pedig Kirják István, a 8. repülőszázad pilótája újfent megerősítette a repülőgépekjelenlétét. így június 21-én délután már hét Fokker és Aviatik vadászgép és egy, a győri századtól kölcsönkért Brandenburg felderítőgép szállt fel azzal a céllal, hogy a felderítőgépen ülő másik pilóta átrepüli Győrbe az egyik repülőt, a többit pedig felgyújtják.

28 Hat vadászgép - Újváry, Storcz, Takács, Kasza, Kirják, Klein pilótákkal - fedezte az akciót, egymás után csaptak le és gépfegyvereik tüze elől szerteszét szaladt a repülőtér személyzete és katonasága. Sajnos, a cseh repülőgépek már nem voltak a repülőtéren, így a leszálló Szoláry és a felderítőgép két pilótája, Ezer és Tűzkő kénytelen volt rögtönözni. Megfogtak egy nagy vászonponyvát, és mindent beleszórtak, ami hirtelen a kezük ügyébe akadt. Ezenkívül egy kis üzenetet is hagytak ott: „Átvételi elismervény. Ma itt jártunk repülőtereteken - elvittünk mindent, amit találtunk, mit jelen levelünkkel nyugtázunk. Az ellennyugtáért Pozsonyba megyünk el. Háry-század."

29 A két század közös vállalkozása után - du. 6 óra körül - mindegyik gép sértetlenül leszállt a repülőtéren, ám az ellenség sem hagyta annyiban a vakmerő akciót. Míg pilótáink valószínűleg az éppen véget ért bevetést ünnepelték, 6.45-kor ellenséges repülőgép jelent meg Győr felett és két bomba ledobásával 182