Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK és a döntések mozgatórugóit felismerni. A hazai terep nehezebb volt, mint hittem, úgy néztek rám egy-egy kérdés után, melyet szerintük én is tudhatok, „mint vett malacra a vásárban". Nem értették, hogy ez a közülük való ember miért kérdez „köztudott" dolgokat. Segítőkészségük azonban ellensúlyozta az értetlenséget. Ha közelebb hajolunk, egy színes világ rajzolódik ki a feledés homályából. Fel kell lebbenteni a fátylat az elfeledett, sokak számára ismeretlen múltról, ez a jövendő záloga. JEGYZETEK 1 Bali: é. n. 10. p. 2 Györffy: 1987. 564. p. Ennek az erdős ligetes és szőlőkkel beültetett dombságnak a neve volt a középkorban "Sokoró", de az egyes dombsorokat is Sokorónak nevezték. 3 Málnafeldolgozás. Kisalföld, 1967. június 20. 1. p. 4 Fűtik, hűtik egyszerre. Kisalföld, 1967. június 7. 1. p. 5 A gyűjtés idejére vonatkozó megállapítás, ami óta az egész vidékre arányaiban hasonlatos, a termesztés nagyfokú csökkenése figyelhető meg. 6 Erdélyi (szerk.): 1902. 214. p. Az Albeus jegyzék a Rába folyót „Baba" néven írja és megjegyzi, hogy a birtoknak sebesnél sok malom építésére alkalmas helye van. 7 A Paptagon, ahol valamikor korcsolyáztak télen a gyerekek, mert mély fekvésű terület volt, feltöltés után új utcát nyitottak, Lapály utca néven. A Gyirmóttal határos észak nyugati határszél az Uraságtagbirtoka dűlőben szintén beépítésre került és elcsúsztatva a közigazgatási határt, utcáit ma gyirmót részeként nevezik. A hatvanas években beépített faluföldek mellett a Burkustagon, a valamikori Tsz málnás helyén sorházak és kertes házak furcsa összevisszasága „nő ki a földből". 8 Németh D. 1958. 4. p. 9 Az 1910. évi kataszteri térképek és a tulajdoni lapok művelési-ág nyilvántartása szerinti statisztikai megállapítás. 10 „A mezőgazdasági vonatkozású tanfolyamok megrendezésében - mivel ezek egésznaposak voltak - nagy előkészületeket kellett tartani. Fő szervező Wittmann Jenő gazdasági tanár, Ormándy János Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója és Mille Géza kamarai titkár. Általános és részletes növénytermesztés, növényvédelem, gyümölcstermelés, gyümölcsfakezelés, szőlő- és zöldségtermesztés voltak a témák. ... A gyümölcsfaápoláshoz szükséges szerszámok, permetezőgépek, kannák, ollók, fűrészek rendelkezésre álltak, a hallgatók házról házra mentek azokhoz a személyekhez, akik tanfolyami hallgatók voltak." (Borsa Schutzbach 1990. 75.

p.) 11 Protokollum domesticum Csanak, 1964. 318. p. 12 ,A csanakiaknak fő jövedelmi forrása a kitűnő málna, a málnaszedés idején bizony elnéptelenedik a templom. Külön málna-misét állítottam be a málnaszedés másfél hónapjában reggel 6-kor. így valamivel többen voltak." Protokollum domesticum Csanak, 1962. 297. p. 13 „Nagyon szeretek málnát szedni. Könnyű és megunhatatlan munka. Mert ott jön a másik sorban a segítség: a rokon, a napszámos, vagy mindkettő, és van idő, kedv megtárgyalni az egész falut. Ki, kivel, mikor, hol? Ki halt meg és miben? Ki akasztotta fel magát és miért? Kit gázolt el az autó és ki volt a hibás? ... Egy hét alatt egy évre való témát össze lehet szedni. Csak győzné megírni az ember." Galgóczi E. 1970. 414. p. 14 Kollányi 2002 Szóbeli közlés. 15- Az eper ültetvényt 2004-ben felszámolták, a területét régészeti feltárás után beépítik. 122