Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK A téesz a málnatermesztés fellendítésére, a feldolgozótól nem messze fekvő, saját, 5 kat. holdas területén a tagok és téeszben dolgozók részére 400 Döles területeket sorsolt ki málnatelepítés céljából. A Fertődi Hungária szaporítóanyagot ingyen adták, hagyományos művelési móddal, de szélesebb (180 cm) sortávolsággal ültették. Kapálástól a szedésig minden munkát a tagok végeztek. A jövedelemből kétharmad a munkásé, egyharmad a téeszé volt. Nagyobb, a téesz által önállóan művelt ültetvény kialakítására nem volt lehetőség, mert nem lett volna, aki leszedi, és a sok kézi művelést elvégzi. „Csanakon nem volt szedő, mer itt mindenkinek málnája vót, akinek födje vót." (XIV.) A téesz a málnatelepítés ösztönözésére az otthon lévő kertekben - ami 1 kat. hold háztáji föld volt - ültetett málnaterület helyett ugyanannyi kukoricaföldet adott. „Há mondom, nekem úgy lett málnám, hogy idesapám bejelentette, hogy űtetett 400 Döl málnát az otthoni kerbe, mer awót a háztáji födje, aztán ott fönn kapott helette a Rákóczi dűlőbe." (XVII.) A faluban hat helyen vásárolták fel az üzem számára a málnát. A termelőszövetkezet a tagok málnáját 12,60 Ft-ért vásárolta fel. Ez két forinttal több volt, mint amennyit a Földműves-szövetkezet fizetett érte.

14 Hat évig tartott ez a fejlődés, akkor épült ki a falu. A jó fizetések, a málnatermesztés meg a háztáji bika-hizlalás nagy jövedelmet jelentett abban az időben. A téesz-feldolgozóüzem és a téesz területén telepített málna veszte az emberi irigység és a személyes ellentétek elmélyülése lett. A megyei pártbizottság mezőgazdasági vezetői nem nézték jó szemmel az ekkor még önálló Ménfőcsanakon a nagyarányú fejlődést, és megtalálták a gyenge pontot, ami alapján eltávolíthatták a rátermett téesz-elnököt. Az új vezetés pedig utasítást kapott a jól működő savanyító üzem felszámolására, és átadására a győri Új Elet Termelőszövetkezetnek. A Kisalföld újság 1975. augusztusi számában, már arról tudósít, hogy a győri téesz konzervüzeme készíti a befőtteket és savanyúságokat. így lett vége a málnafeldolgozó üzemnek Ménfőcsanakon. Az öt kat. hold málnát még 1976-77-ig művelgették az emberek, de a száraz nyarak és a cserebogár pajor nagyfokú kártétele elpusztította az ültetvényeket, és egy különálló kis területen (3x300 Döl) kívül újra szántóföldi termelés indult meg a málnások helyén. A téesz ezek után nem kapcsolódott többet bele a málnatermesztésbe. A termesztés hanyatlásának okai Biológiai tényezők: A monokultúrában termesztett növényekről tudjuk, hogy az évek haladtával megoldhatatlan gondok jelentkeznek a növény kórokozóinak kifejlődésével és felszaporodásával. Amerikában a búza- és kukoricatermesztésben több millió tonna vegyszert használnak eredménytelenül a különböző károsítok elleni védekezésben. Ménfőcsanakon a kertek málnásai olyan közel voltak egymáshoz, hogy a kártevők könnyen átjutottak egyik területről a másikra, ezért a különféle kórokozók könnyen elszaporodtak. Kedvezett a vírusok felszaporodásának, hogy sokszor újabb területek hiányában málnát málna után ültettek. Forgó rendszert alkalmazása esetén a kertnek idővel már nem volt olyan darabkája, ahol ne lett volna korábban málna. A vírusokat a talajban lakó fonálférgek hordozzák testükben, és terjesztik, ezért a fonálférgek elpusztítása nélkül nem lehet új, eredményes telepítést végezni. A másik vírusterjesztő a levéltetű, mely a szelet is belekalkulálva 1 km-es körzetben megfertőzte az ültetvényeket. A másik nagy ellenség fejlődési ciklusonként a cserebogár pajor volt, mely a gyökér elrágásával okozott 118