Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Széchényi Ferenc cenki uradalmának topográfiai felvétele 1812-ből

ARRABONA 2004. 42/2 TANULMÁNYOK a Fertő melléki gazdálkodás nehézségeiről a tó vízállás-ingadozásai miatt. Nedves esztendőkben kiöntései a parti rétekre nem csak hasznosak, de károsak is lehetnek, szárazság idején viszont, mint amilyen éppen az összeírás éve, 1812 volt, a Fertő vizének nagyarányú visszahúzódása jórészt lehetedenné tette a halászatot, a Gatyás-tó pedig, amely az uraság 10 holdas bekerített vadászó helye Hidegségnél, teljesen ki is száradt. Száraz esztendőben viszont könnyebb a nádaratás. A cenki uradalom sok különféle forrásból származó évi jövedelmei a birtokosztály céljából készült összeírás szerint együttesen évi 36.747 forintot tesznek ki. Figyelembe kell azonban venni az uradalom alkalmazottai fizetésére, járandóságaira szükséges kiadásokat. Ezekre számos esetben már egyenként utalást tettem. Lényeges azonban azt is megjegyezni, hogy a már nem aktívak, kiöregedettek továbbra is kapták készpénzbeli és természetbeni járandóságaikat, mégpedig „drágaságbéli segedelem" címén drágulási pótlékkal. Ez a Széchényi Ferencre jellemző emberséges gondoskodás elhalálozásuk után özvegyeikre is kiterjedt. De törődött a falu szegényeivel, betegeivel is. A kiscenki „ispotályában például, amely a topográfiai leírás szerint „téglából épült és zsindellyel fedett, 4 szobából és egy konyhából álló meglehetős épület, ahol mindig 6-8 mindkét nembeli személyek tartatnak az uraság költségén". Szó van azután a cenki uradalomban működő lelkipásztorok és tanítók (oskolamesterek) Széchényi Ferenc uraságtól kapott járandóságairól is. A cenki uradalom községeinek lakossága teljességgel a katolikus hiten van, s a földesúr is katolikus, aki maga is gondot visel a templomokra, plébániákra, iskolákra. Templom minden községben van, kivéve Kiscenket, ahonnan a nagycenki plébániatemplomba járnak. Homok és Hegykő községben azonban nincs helyben plébánia: Hidegségről illetve Széplakról részesülnek lelkipásztori gondozásban. A gyermekeket iskolába is Nagycenkre járató Kiscenk kivételével valamennyi községben van helybeli népiskola, de ezekről az az általános érvényű megállapítás található a topográfiában, hogy csak kis számban és csak a téli hónapokban látogatottak. Nemzetiségi szempontból Kiscenk és Hegykő lakosai mind magyarok, Boz teljesen német lakosságú. Nagycenk magyarokkal vegyesen élő német lakossága szépen elmagyarosodik. Az uradalom két tisztán horvát lakosságú községe, Hidegség és Homok, rövid idő múlva szintén megmagyarosodna, „ha lelkipásztoruk csak magyarul prédikálna", de így is többnyire magyarul is beszélnek az itteni lakosok. Minden plébánosnak van - többnyire nem is kevés - földje, rétje az uraságtól; ezeket a helybeli jobbágyok - a híveik - művelik meg részükre. Ugyancsak az uraságtól kapják a tűzifát. Ezt is a jobbágyok vágják ki, rakják ölbe, szállítják a plébániára. Természetben is kap a plébános mind az uraságtól, mind fejenként a lakosoktól gabonaféléket, bort stb. Hívei pénzzel is fizetnek a lelkipásztori szolgálatokért. A tanító, akinek kedvező esetben némi irtásföldje is van, az uraságtól is kap megélhetése biztosítására egy-két hold földet, természetben pedig gabonát, bort is. A község pénztárából a tanításért évi 6 forint jár neki; azért pedig, hogy a községben egyúttal ellátja a notáriusi (jegyzői) teendőket is, további 8 forint esztendőnként. Az elhangzottakban csak vázlatosan ismertethettem Széchényi Ferenc cenki uradalma gazdálkodását, s azzal összefüggésben az uradalom jobbágynépe attól elválaszthatatlan viszonyait is, egy olyan, nagy forrásértékű dokumentum alapján, amely - már-már eléggé fárasztónak tűnő számadatok sokaságával is - úgy teszi egzakttá az 1812-es állapotot rögzítő képet, hogy azt beilleszthetővé teszi a fejlődés nem csak helyi, de országos vonalába is, felismerhetővé téve e vonatkozásban is apa és fiú, a két legnagyobb Széchényi - Ferenc és István - kiváló szellemiségének korszakos jelentőségét. 46