Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Széchényi Ferenc cenki uradalmának topográfiai felvétele 1812-ből

TILKDVSZKY LORANT SZÉCHÉNYI FERENC CENKI URADALMÁNAK TOPOGRÁFIAI FELVÉTELE Tükovszky Lóránt SZÉCHÉNYI FERENC CENKI URADALMÁNAK TOPOGRÁFIAI FELVÉTELE 1812-BŐL Előadás a gróf Széchényi Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmával a cenki kastélymúzeumban 2004. április 29-én rendezett tudományos ülésen Széchényi Ferenc gróf, 60. életéve felé közeledvén, az 1810-es évek elején már felosztani készült számos uradalomból álló hatalmas birtokállományát a három fia között. Hozzálátott egy alaposan átgondolt, mindenre kiterjedő aprólékos felmérés gondos előkészíttetéséhez, amely alapján három egyenlő értékű birtokkomplexum lesz kialakítható, és sorshúzás dönthet afelől, hogy kinek melyik jut ezek közül. E terjedelmes, nagy forrásértékű iratanyagból (Conscriptiones et tabelláé pro divisione bonorum inter comités Ludovicum, Paulum et Stephanum Széchényi anno 1812-1814 elaboratae et pro eadem etiam adhibitae. I. k.: Helységenkénti összeírások, X. k.: Táblázatok) -, amely a Széchényi Család Levéltára állagához tartozik, s a Magyar Országos Levéltár őrizetében van, ismertetem ezúttal azt a topográfiai felvételt, amely 1812-ben a cenki uradalomról készült. Becsét növeli, hogy Széchényi Ferenc cenki kastélya volt összes birtokainak jószágkormányzási központja, s hogy ez az uradalom azok közé tartozott, amelyek az 1814 augusztusában megtörtént birtokosztály során Széchenyi Istváné lett. Mivel az ekkor még katonai karrierre vágyó ifjú a gazdálkodás iránt egyelőre csak felületes érdeklődést tanúsított, az ő birtokai gazdálkodását, így cenki uradalmáét is, még hat évig az apja felügyelte. Széchényi Ferenc 1820 decemberében bekövetkezett halála után, amikor fia, Széchenyi István, már közvetlenül - és immár nagy elánnal - maga vette kezébe a birtokai, mindenekelőtt a cenki uradalom fejlesztését, számos tanújelét adta annak, hogy mennyire magáévá tette apjának e birtokosztályi munkálatokból is világosan kitetsző felfogását, mely szerint a valójában meglehetősen egymásra utalt uradalom és jobbágyparasztsága nem egymás ellenében, hanem csak együtt boldogulhat; érdekeik kölcsönös egyeztetése enyhítheü a súrlódásokat, feszültségeket; az uraság részéről a jobbágyparasztságnak tett, illetve teendő engedmények, amelyek tulajdonképpen fel1. kép Széchenyi Ferenc (Forrás: Bátfai Szabó László: A Sárvár-Felsővidéki Gróf Széchenyi Család története H) 39