Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

In memoriam - Szőnyi Eszter: Pusztai Rezső emlékezete

ARRABONA 2004. 42 / 2. IN MEMÓRIÁM PUSZTAI REZSŐ EMLÉKEZETE Pusztai Rezső 2002. Pusztai Rezső régésszel, nyugalmazott múzeumigazgatóval utoljára a mosoni temetőben beszélgettem egy borongós őszi délutánon, amikor a leszálló alkonyatban apró mécsesek imbolygó lángocskái világították meg a fakereszten lévő fém táblán a lakonikus feliratot: Pusztai Rezső 1926-2004 Azt, hogy mennyi tanulás, mennyi küzdés, mennyi munka, öröm és bánat, szeretet és csalódás, bizonyosság és csüggedés, önmegvalósítás és a többiekről való gondoskodás - egyszóval egy teljes emberi élet hegycsúcsaival és völgyeivel - rejtőzik a rövid felirat mögött, csak mi tudjuk, akik ismertük és szerettük Őt, akiknek hiányzik kedves, csöndes, kissé fanyar humorú egyénisége. A pécsi, polgári családból származó fiú elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában végezte. Ezután rövid katonaság - szívpanaszai miatt hamar leszerelték - után különböző munkahelyeken dolgozott. Bölcsész tanulmányait 1945ben a pécsi egyetemen kezdte, majd 1946-tól Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen (a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődjén) folytatta. Még ahhoz a muzeológus generációhoz tartozott, amely régészetet, egyiptológiát, néprajzot, művészettörténetet és történelmet egyaránt tanult, de őt érdeklődése elsősorban a régészet felé vonzotta. Restaurálási szemináriumon vett részt a Nemzeti Múzeumban. Ásatási gyakorlatot főként a pécsi városi múzeumban töltött nyári gyakorlatokon szerzett, szakdolgozatát is Baranya megye őskoráról írta. Régész diplomáját 1950-ben kapta meg. Szeretett volna szülővárosába, Pécsre kerülni, ez nem sikerült. Hűséges természetére jellemző, hogy sokkal később, akárhányszor Győrbe jött a pécsi futballcsapat - és éppen ideje is engedte -, kiment a meccsre... Csak pillanatnyi csalódottságot jelentett, hogy Mosonmagyaróvárra helyezték régésznek és egyben megbízott múzeumigazgatónak. Lelkesedéssel látott hozzá mosonmagyaróvári 246