Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Recenziók - Néma Sándor (szerk.): Győr vármegye települései 18–19. századi kéziratos térképeken (Horváth József)

ARRABONA 2(304. 42 / 2. RECENZIÓK dulója táján indul meg a területen: ez a szőlőhegyek kialakulása és a hegyközségek létrejötte; ezzel kapcsolatos kutatásait Néma Sándor már korábban közzétette - itt a fontosabb jelenségekre utalhat csupán. Az említett pusztulások során települések néptelenedtek el, ezért szervezett betelepítésekre is sor került: erre is kitér a tanulmány, különös tekintettel a nemzetiségi lakosság ide kerülésére; de szól a vármegyén belüli migráció jellemző eseteiről is. Végezetül pedig öt fontos táblázatot közöl a vármegye lakosságának alakulásáról, az adóösszeírások és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján, községenkénti bontásban - fontos adatokkal segítve a helytörténeti kutatást. Nemeséri Lilla „Hajómalmok a Tó-Sziget-Csilizközi járásban a XVIII-XIX. században" című dolgozatában a témával kapcsolatos, a szakirodalomból részben már ismert adatokat a térképekről kinyerhetőkkel igyekszik összevetni. A téma iránt érdeklődők ezidáig Czigány Bélának az Arrabona hasábjain az 1960as években megjelent több részes tanulmányából, valamint Timaffy László munkáiból tájékozódhattak; ezentúl Nemeséri Lilla munkáját is érdemes lesz tanulmányozniuk. A malomtípusok és a hajómalmok szerkezetének vázlatos áttekintése után fontos adatokkal szolgál a vármegyében működő molnárcéhekkel kapcsolatosan, majd a hajómalmokat érintő jogi szabályozás alakulásáról ír; végezetül pedig az 1860-as, 1870-es évek állapotairól közöl fontos adatokat, főként a malomkönyvekre támaszkodva: megtudhatjuk pl., hogy 1869-ben Véneknél 57, Medvénél 31, Nagybajcsnál 28, Gönyünél pedig 17 hajómalom működött, melyeknek „vonzáskörzetére" is szolgál néhány adalékkal. A bevezető dolgozatok közül az utolsó Tanai Péteré, mely a „Nyalka térképeinek leírása" címet viseli. Az egyszerű cím mögött egy viszonylag rövid, de nagyon izgalmas írás olvasható, melynek tartalmi érdekességét leginkább az alábbi fejezetcím fejezi ki: „Térkép és számítógép. Az összehasonlító módszer és egy számítógép kínálta lehetőség. Kísérlet: különböző léptékű, tájolású, lelőhelyű és jellegű térképdokumentumok egybevetésére." Az izgalmas és újszerű kísérlet melyet Tanai Csabával együtt végzett a szerző - tömör leírása után a Nyalka községből e kötetben közölt térképek egybevetésének legfontosabb tanulságait olvashatjuk röviden; és módunk van arra is, hogy az illusztrációként bemutatott négy-négy dokumentumot magunk is vizsgálat alá vethessük. Érdemes megemlítenünk, hogy Tanai Péter ezt a kísérletet egy, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz Tanszékén 2001-ben OTKA támogatással indult, az antropogén beavatkozások nyomán kialakult ökológiai változásokat vizsgáló kutatási program keretében végezte; így eredményei országosan is hasznosíthatók. A hat tanulmány közel száz oldala után a második terjedelmes fejezet a közölt térképek részletes leírását tartalmazza, mely nem kevesebb, mint 36 szempontra terjed ki. Közli az adott térkép jelzetét, eredeti címét, készítésének évét, készítőjének nevét, pontos irattani leírását - nyelvét, a rajta található utólagos bejegyzéseket és rajzokat, a mellékleteket és kapcsolódó dokumentumokat -, a részletes kartográfiai leírást - mely többek között a méretre, a méretarányra, a tájolásra, a színezésre és a díszítettségre-, a tárolásra, a térkép tartalmára is kitér, és szükség szerint további megjegyzéseket is tesz. A leírás részletességét érzékeltetendő érdemes felsorolnunk, hogy a térképek tartalma kapcsán az alábbi adatcsoportokkal találkozhatunk: terület neve, határa; térképtípus; hegyrajz; vízrajz; művelési ág; településrajz, topográfia, településszerkezet, főbb tájékozódási pontok; utca; telekosztás, helyrajzi szám, házszám; épületábrázolás; 211