Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Dr. Bánhegyi Jób: egy elfelejtett dunántúli festő (Szapudi-Laendler István élete és munkássága)

DR. BANGEGY1 JOB EGY ELFELEJTETT DUNÁNTÚLI FESTŐ eleinte nem szívesen álltak kötélnek, nem értették, mit talál rajtuk a fiatal művész megörökítésre érdemesnek, de lassankint megszokták az ülést, öreg parasztjai nyugodtan pipálhattak, miközben a festő dolgozott, a nénikékkel pedig kedvesen elbeszélgetett, évődött és tréfálkozott, vagy engedte, hogy csendben imádkozgassák rózsafüzérüket. Fiatal leányok, legények, gyermekek is kellettek néha a genreképekhez, ezekre is talált lassankint vállalkozókat. A szabadban való festésre alkalmas időszakokban, tavasztól kezdve fáradhatatlanul járta a bezi Hány a Rábca, Keszegéi; Fehértó környékét, és bőségesen talált hatásos témákat. (Rábcapart, Tavasz a Rábcán, Őszi hangulat a Rábcán, Párás Rábca, Rábca felhőkkel, Tóréti út, Tag-út, Hanyság és sok más képe). (5. kép) Amikor úgy érezte, hogy környezete kezd megszokottá válni, és elveszíti érdekességét, autóba rakta állványát és festőeszközeit, és közeli vagy távolabbi vándorútra kelt. Festett Péterháza-pusztán, Oszhelyen, a lébényi erdőben, a mosoni Dunánál, a Bakonyban és Sóskúton, a Vas megyei Ikerváron és Gyulaházán, az utóbbi helyeken a Rába partvidéke vonzotta. Az ugyancsak Vas megyei Mikesd-Pusztán, Ziehrer földbirtokoséknál egy gyönyörű régi parkban őszi tónusú hangulatképeket festett. A Tolna megyei Pincehelyen Bernriederék, Görbén a Dőry-család vendége volt, ezeknek a falvaknak ősi, színes népviseletében, pompázó, hamvas arcú, szép leányairól készített képei a művésznek legkapósabb alkotásai lettek, hozzátehetjük, hogy nemcsak a témák hatásossága, hanem a kidolgozás vitathatatlanul finom festői értékei miatt is. Kőszeg, Sopron (1934) régi barokk utcarészleteivel, udvaraival, kapualjaival is találkozunk néhány városképén. Mint a felsorolásból látjuk, Laendler főképp a Dunántúl festője, a tájon kívül csak Ózdon és a Kőrös partján festegetett. 5. kép Tag-út Kiállítások A nyilvánosság elé franciaországi és belgiumi tanulmányútja után lépett először. A Műcsarnok 1928. évi tavaszi tárlatának keretében a Kupeczky Társaság második gyűjteményes kiállításán szerepel első ízben főváros tárlaton Brugesi kolostor c. képével. Hagyatékából, sajnos, sok reá is vonatkozó katalógus és egyéb emlék elkallódott. A második világháború a sövényházi kúriát és műtermet is feldúlta. Értékes képek tűntek el belőlük nyomtalanul, és sok megrongálódott, a művész vázlatkönyveit, rajzait, levelezését, iratait csak részben sikerült fáradságos munkával összegyűjtenem és rendeznem. Az így rendelkezésemre álló adatokból és emlékezetemből tudom, hogy az Országos Magyar Képzőművészeti Tár189