Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Tanai Péter: A határhasználat változásainak vizsgálata a nyalkai Rézhegy példáján
TANAI PETER A HATARHASZNALÄF VÁLTOZÁSAINAK VIZSGALATA ... nyalkái határ birtokviszonyait, mellyel egyidejűleg a volt jobbágyok telki állományának kimérése is megtörtént. 18 A majorgazdaságait céltudatosan fejlesztő Rend arra törekedett, hogy uradalma lehetőleg összefüggő, zárt tömbből, ne pedig szétszórt részbirtokokból álljon, így földjeit a falutól DNy-ra, az Ilak erdő alatt egyben hasította ki (Wellmann 1979. 110-111.). Az elkülönözött területeken, a korábban osztatlan közös legelőből allodiális földekhez jutó bencés rend majorsági gazdálkodásba kezdhetett, kiszorítva ezzel a falu lakóit az egykor általuk használt területekről (Andrásfalvy 2004.). 1871-ben a nyalkái határban lévő terület egy részét gazdaságilag Tarjánhoz csatolva, Kruesz főapát megépítette a kis-nyalkai majort. A tagosítás és elkülönözés idején készült nyalkái felmérések még jelzik a Kis- és Öreg-hegy szőlőbeli épületeit, de sajnos a Réz-hegyen álló pincékről már nem hoznak adatokat, így sorsukról a továbbiakban e források nem tudósítanak. (9-11. kép) A Réz-hegyen szőlőbirtokos láziakkal 1863. május 28-án kötött egyezséget a főapátság, a szőlők dézsmájának örökváltsága ügyében. Megtudjuk, hogy „...a hegy kiterjedése 40 egész 898 / 1000 hold volt s minden hold váltságára 25 osztrák értékű forintban egyeztek meg úgy, hogy a 898 /, 0fM) hold 19 gyepükre, utakra maradjon. így azután 1000 forintot kellett 6 év alatt törleszteniök. A kilenczedet már 1863-ban sem szolgáltatták be, hanem helyette a váltság kamatát, 50 frt-ot fizették meg." (PBRt.VI/a. 394.) Az 1920-as l:25000-es méretarányú térkép nyomdai technikával készült. Ezen kezdenek feltűnni a hegy gerincére telepített akácerdők, melyek később egyre nagyobb teret hódítanak az egykori szőlőkből. (12. kép) A Rézhegy ÉK-i oldalán már látható az az irtás, ahová 1925-ben - feltehetően a fill, kép A Szt-Mártoni Fő Apátsághoz tartozó Szt-Márton kerületi birtokainak állapotát ábrázoló 188l-es térkép részlete. Készítette: Tóth Mihály a Bencés uradalom rendes mérnöke. PBL térképtára. No:IV/4 12. kép 1920-as l:25000-es térkép részlete. XJM Könyvtára, ltsz: A 4959/d 141
