Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Tanai Péter: A határhasználat változásainak vizsgálata a nyalkai Rézhegy példáján

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK A téma iránt érdeklődő, és abban elmélyült fiatalabb hazai néprajzkutatók közül feltédenül említést érdemel Viga Gyula és Borsos Balázs. „A természeti táj átalakításának az egész paraszti társadalmat és kultúrát átformáló hatása volt: ezeknek egy része közvedenül, másik része közvetve hatott vissza a műveltség állapotára. [...] .. .e tevékenység mögött azonban napi küzdelem zajlott a táj, a közösség és az egyén természeti környezetének formálásában, a termesztés és a tenyésztés napi sikereinek érdekében." (Viga 2002. 396.) A Kárpát-medence földrajzi adottságaiban (és annak kialakulásában) elhelyezkedéséből eredően döntő szerep jutott a területén összegyűlő, majd elfolyó vizeknek. E jelenleg is dinamikusan változó tényező vizsgálata napirenden van. Nem véleden, hogy ehhez a témához kapcsolódva írt tanulmányt és dolgozott ki egy kutatási módszert (clusteranalízis) Borsos Balázs, a Bodrogköz területének eltartó-képességét meghatározandó (Borsos 2000.). Az ökológiai megközelítés nélkülözhetetlenné teszi az interdiszciplináris kapcsolatokat. Többek között azért is hangsúlyozta Viga Gyula -, mert a környezet hasznosításának legfontosabb részei ma már alapvetően szabályozottak „...azok működése más, mint a néprajz által előszeretettel vizsgált »érintetlen«, »eredeti« ökoszisztémáké, így az utóbbiakból aligha vonható le következtetés az előbbiekre. [...] ...időnként társadalmi-történeti mozzanatok helyeznek előtérbe, gyorsítanak fel kulturális ökológiai folyamatokat, máskor pedig valójában kvázi ökológiai folyamatokról van szó, melyek mozgatója csak látszólag az ember és környezete viszonya. [...] Mindez globális ökológiai szemlélettel oldható meg, melynek primer forrásai térségünkben a történeti földrajz és annak ágai, az agrártörténet, gazdaságtörténet forrásai, s csak egyik szeletét alkotja a tradicionális népi kultúra néprajzi módszerrel megragadható tartománya." (Viga 1996. 273-274. és 280.; Kiemelés tőlem T.P) „...az utóbbi évtizedben képessé vált a néprajztudomány a »klasszikus« tárgykörének átgondolására, új irányzatok befogadására... [azonban] ...nem szabad a néprajz és a földrajz kapcsolatát túlértékelni, pláne misztifikálni." (Keményfi 2004. 276. és 290.) E jelenlegi - a hagyományos földhasználat és életmód átalakulásából eredő változásokra figyelő - kutatással, azon máig ható folyamatok természetét igyekszünk kiismerni, melyek kimenetele egyedül tőlünk, a magunk teremtette ökológiai környezetben élő embertől függ. Kutatási módszer Adatgyűjtésem során az írott források mellett nagy hangsúlyt fektettem a különböző jellegű térképes ábrázolásokra, melyek napjaink légi felvételeitől a korai kéziratos térképekig, az idő széles tartományát átfogva hordozzák kódolt üzeneteiket (Filep 2003a és 2003b). A történeti források és a vizsgált területről rendelkezésre álló térképdokumentumok kölcsönös értelmezésén, egybevetésén túl a néprajz klaszszikus munkamódszereit is felhasználva kívántam a téeszesítés előtti, hagyományosnak mondható határhasználatot és annak napjainkig történő alakulását dokumentálni, ezen túl rámutatni arra, hogy a gazdasági és a társadalmi kényszerítő erők miképp befolyásolják a határ kiélésének változásait, környezetünk átalakítását. A tanulmány illusztrálására felhasznált térképek összevetéséhez kísérleti jelleggel alkalmaztam egy számítógépes eljárást, melynek segítségével különböző léptékű, tájolású, lelőhelyű és jellegű térképdokumentumok kerültek egymásnak megfeleltethető, egyméretű, akár pontosan egymásra illeszthető állapotba (Tanai 2003. 103106.). A digitálisan rögzített, „archivált" térképek dokumentumértékű másolatával 132