Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Városi Ágnes: A Zemplenszky fazekas-kályhás család Magyaróváron

VÁROSI AGNES A ZEMPLENSZKY FAZEKAS-KALYHAS CSALÁD MAGYARÓVÁRON JEGYZETEK 1 A Zemplenszky családdal kapcsolatos, nem hivatkozott információim adatközlőmtől: Zemplenszky Gyula (sz.: 1954) fazekas-kályhástól és a családi irattár anyagából származnak. 2 Kézműves családtörténet témában lásd: Faragó 1984.; Dávid 1971.; Dobrossy 1991.; Vass 1984.; Bencsik 1997. Fazekas családdal foglalkozó írások: Füvessy 1996.; Szalay 1986.; Knézy 1969-1970., 3 Domanovszky 1950-1960; uő. 1977; Kresz 1954.; Ruffy 1969; 4 Lásd: Mihálik I960., Mihalik 1965., Rúzsás 1954., Czugh 1959. 5 Igaz Mária gyűjtése szerint a Zemplenszky család lengyel származású. (Igaz 1951. 2.) Az iratokban a családnév Szemplenzky (1875), Zemplénczki (1900) és Zemplenszky (1892, 1925, 1939) névváltozatokban fordul elő, melyek közül a továbbiakban az utóbbi - leggyakrabban és ma is használatos - formát szerepeltetjük. 6 1929-ben Hüber Ferenc kályhás kapott iparűzési engedélyt, amely 1935-ben megszűnt. Vörös Imre 1933-1936-ig dolgozott, 1934-től Albert József, illetve halála után özvegyi jogon felesége (1954) űzte a kályhás ipart, ennek működéséről 1959-ig van adatunk. (MVL 1888-1951.) 7 A családi hagyatékon kívül a múzeumok is őriznek általa, vagy a műhelyében készített tárgyakat. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum, valamint a győri Xántus János Múzeum néprajzi gyűjteményeiben ezek a következők: HM.N. 65.3.18.1-3. köpülő, HM.N. 65.3.24. korsó, HM.N. 68.3.1. korsó, HM.N. 68.9.8. korsó, HM.N. 68.11.2. köcsög, HM.N. 68.11.3. köcsög, XJM. N. 65.14.36.1-3. cserépköpü, XJM.N. 65.14.38. tejesfazék, XJM.N. 65.15.1. boroskorsó, XJM.N. 65.15.7. kuglisütő, XJM.N. 65.15.8. korsó. 8 Vaszar a mai Kisvaszar község korábbi neve, az 1863-as Helynévtárban is még így szerepel (Helynévtár 1863. 836.), 1913-ban azonban már Kisvaszarként ismert (Lelkes 1998. 327.). A továbbiakban az 1913 előtti időszakra vonatkozó adatok esetében a Vaszar, a későbbieknél a Kisvaszar formát használom. 9 Igaz 1951. 2., Domanovszky 1960-1970. 99., Pandúr 1961. 17-18., Kovács M. 1965. 6. 10 1895-ben Hofnernél dolgozik „Osieka"-ban (Eszék), majd Krechka Josef kályhásnál Tolna megyében, 1896-ban Simatits Mihály kályhásnál Zomborban, Gréniczer Pál kályhásnál Veszprémben, Kováts József kályhásnál Kaposváron, majd újra nála 1897-ben, eztán Rozs Sándor fazekas-kályhásnál Kaposváron, 1898-ban újra nála, majd Simon György cserépkályhásnál Keszthelyen, Tillhof Ferencz fazekas és kályhásnál Csepregen, s végül 1899-1900 szeptembere között két ízben Magyary József kályhagyárosnál Győrben. 11 A fazekascsaládok egy-egy tagjának elvándorlására döri példával szolgál Sergő Erzsébet. (Sergő 1977-78, 271.) 12 1958-ban Sümegen a 76 éves Szálai Varga Istvánt tartották az utolsó fazekasnak. Mellette a benősült fazekas-kályhás Patonai még irányításra szoruló fiatalként épp csak megemlítésre kerül, de még 1978-ban is Szálai Vargát tartották számon mint az utolsó sümegi fazekast. (Németh 1960. 186., 232., Ország 1978. 5.) IRODALOM BENCSIK János 1997 Egy dohánykertész család betelepedése Tiszacsegére. Néprajzi Látóhatár 6:1-4. 279-287. CSUPOR István 2002 A fazekasság. In.: Kücsán József-Perger Gyula (szerk.): Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, 455-480. CZUGH Dezső 1959 Fazekasműhelyektől a Magyarszombatfai Kerámiagyárig. Vasi Szemle 13:2. 12-29. DÁVID József 1971 A kőszegi Schätzel család, kovács és lakatos dinasztia 250 éves rövid krónikája. Kőszeg 127