Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején
ENZSÖL IMRE A MO SÓ N MEGYEI TEJ SZÖVETKEZETEK A DUALIZ MUS IDEJÉN szerveztek. A jelző inkább Újhelyi 365 előadására vonatkozik. (Kecskés 1991. 94.) Az előadásokat az egylet fizetni is tudta (volna), így nem szorultak rá az országos támogatásra, mint a társegylet. Újhelyi mindig egy témát igyekezett körüljárni és - akár párbeszédesen is - kifejteni véleményét a hallgató számára fontos dologról. (Sajnos, a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület több előadásával ellentétben, nem maradtak meg nyomtatott formában, illetve nem nyomtatták ki ezeket.) Ismeretesek Újhelyi fenntartásai az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elég meddő tanfolyamaival kapcsolatosan. 0 az olyan előadásokat szerette, amik hasznosulnak is, s a hallgatók nem csak egy szép oklevelet kapnak a végén. A saját előadásukon kívül szaklapokat osztottak ki a tagságnak, de maga a terjedelmes éves jelentés (tulajdonképpen évkönyv) is számos továbbképző ismeretet közvetített magyarul és németül egyaránt. f./ Reklám és látogatottság Bár a reklám a mai viszonyokhoz képest gyermekcipőben járt akkoriban, nem korlátozódott a Jelentés belsejébe írt sajtreklámra, amely az egyesület „Óvári" sajtját propagálta. A szakma felé fontos volt, hogy Újhelyi számos kisebb cikket jelentetett meg különféle (szak)folyóiratokban. így az érdeklődőnek szinte napra kész képe lehetett a Mosón megyei tejszövetkezetek állapotáról. A külföldi sajtó időnként egészen Angliáig foglalkozott vele. A bel- és külföldi látogatók egy része később vevőként jött vissza. Reklám volt ez nem csak az apa- és anyaállatoknak, de más itt tartott állatnak, itt termelt takarmánynövénynek, a Kühne gyárnak, amely néhány évvel az alakulás után elkezdett tejiparban használható termékeket gyártani. A háború előtti évek második periódusában alakult tejszövetkezeteket, valamint a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület által létrehozott tejcsarnoktársaságokat a cég szerelte fel. (Enzsöl 1997. 224.) 1908-ig összesen 920 jelzett látogatója volt az egyesületnek. (Jelentés 1908. 50.) Németek, horvátok, osztrákok, dánok, oroszok is voltak közöttük. A nevesebb vendégeket általában a tej szövetkezetek vezetői kalauzolták és látogatásuk a megyei újságba is bekerült. Vitték az egyesület - személyes tapasztalaton alapuló - jó hírét. 4. Az egyesület jelentősége A Magyaróvári Szarvasmarha Tenyésztő Egyesület és a vele együtt kialakuló tejszövetkezeti mozgalom máig ható jelentőséggel bír. Egy megye gazdasági egyesületeinek rendszere akkoriban összetett volt. (Bősze 1987.) Mosón megyében is volt bizonyos átfedés, párhuzamosság, például a többször említett megyei gazdasági egylettel. De a tejszövetkezetek által hozott jólét és fejlettség, valamint az ezzel együtt járó öntudat beleivódott a gazdák lelkébe. (Vörös és Kecskés-Mikó is megemlít olyan esetet, hogy a jómódú tagok nemesi birtokosnak adták ki magukat.) Vagyonuk szerint lehettek is, hiszen zárt, városias házak alkották az új főutcákat, a háromszobásak sem voltak ritkák, a gazdaság pe115
