Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején
ENZ SÖL IMR E A MOSÓN ME GYEI TEJSZÖ VETKEZETEK A DUALIZMUS ID EJÉN b./ Tej- és vajversenyek A több tejet adó tehenek között az egyesület rendszeres, díjazott tejelőversenyeket tartott, ahol a minőséget is ellenőrizték. (Újhelyi 1913.) Tejelőversenyekre Kapuvártól Temesvárig maga is rendszeresen járt és beszámolt róluk a Mezőgazdasági vagy a Közgazdasági Szemlében. A beszámolókról azután a helyi Czéh Sándor-féle Nyomda különlenyomatot készített megyei terjesztésre. (Újhelyi 1901.) A több tej volt az igazi cél, ezért kezdettől fogva minden évben tartottak ilyeneket. A tejelési versenyeket először 1884-ben Edgán Ede országos tejelési szakfelügyelő kezdeményezte. (Kecskés 1991. 91.) 1898-ban Kapuváron nézte meg a versenyt Újhelyi, s attól kezdve Mosón megyében évente mindig, először 1899-ben Magyaróváron volt tejelőverseny. (Újhelyi 1899.) Ezen a területen a teljesítményre tenyésztés elve valósult meg. Nem a legjobb küllem, hanem kizárólag a több tej volt a mérce. Ezért Újhelyi hajlandó volt szaktekintélyekkel - írásban is - vitába keveredni. Kritizálták laza törzskönyvezési rendszerét is ezért. De az országban elsőként közreadott tejverseny beszámolóit, a megrendezés módját országosan másolták. (Kecskés 1991. 92.) A tej versenyek jó hatással voltak a tenyésztők szemléletére. Országosan úttörő módon az egynapos helyett 30 napos, majd „éves versenyeket" tartott Újhelyi. Az éves verseny gyakorlatilag a tehén laktációs (intenzív tejadási) időszakára terjedt ki. Már 1902-től bevezeti a hoszszabb verseny intézményét és több községben alkalmazza. A versenyt fizetett biztosok felügyelték, a tenyésztési felügyelő ezzel kapcsolatos teendőiért sem volt hajlandó pénzt elfogadni. Hasonló célt szolgáltak a szintén minden évben más községben tartott eszközigényesebb megyei vajversenyek, amelyek rövidesen követték a tejversenyeket. 1902-ben Pozsonyban már 16 „fiatal" vajtermelő tejszövetkezet versenyzett az országos mezőgazdasági kiállításon. (Kecskés-Mikó 1978. 86.) Aranyérmet kapott a tétényi, ezüstérmet a bánfalusi és a rajkai, bronzérmet a levéli, hegyeshalmi és a sásonyi tejszövetkezet. (Mindez a kiosztott 18 díjból.) A vajat is a bécsi piacon értékesítették. A tej 27-83%-át vaj alakjában vitték piacra 1904-1915 között. Vagyis a feldolgozottsági fok egyre nagyobb lett, nagyobb biztonságot adott. A Tejkísérleti Állomás rendszeresen vizsgálta a vajmintákat a takarmányozás és egyéb szempontok figyelembevételével. A versenyek díjazására a földművelésügyi miniszter általában biztosított pénzkeretet, 1905-ben pl. 500 koronát. (Jelentés 1905. 38.) A vajversenyeken jelentős 100-150 koronás fődíjak is voltak. Sajtversenyekre már nem került sor a dualizmus idején, bár 6 hónapos tanfolyamok keretében a magyaróvári Tejkísérleti Állomás Újhelyitől, és későbbi utódjától, Gratz Ottótól meg lehetett tanulni az Óvári sajt készítését. A keményebb óvári sajt mellett a puhább illmici vált még piacképessé. A franciaországi tanulmányútja után és a világháború kitörése előtt Újhelyi az éves jelentésekben is többször írt a sajtgyártás minőségi és mennyiségi fejlesztéséről, amit végül a háború fékezett le. Kész tervei voltak a francia sajtminőség elérésére, sőt túlhaladására. 111
