Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején

ENZSÖL IMRE A MOSÓN MEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK A DUALIZMUS IDEJÉN lőből, a számvivőből, valamint a pénztárnokból állt a tisztikar. Ehhez járult az igazgató bizottság. Ekkor még személyek léptek be az egyletbe és nem községi önálló egyesületek. A 22 alapítót követve először 14 községből 290 tag jelentkezett. Az eredmény szempontjából viszont az egyes községek szinte teljes szervezettsége volt a kívánatos. Vidéken jegyzők, tanítók, bírók, lelkészek segítették a szervezőmunkát. A pénztelen egyesületet kezdettől fogva évente támogatta a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület (800-1000 Ft), valamint az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás (Thomas-salak és műtrágya a takarmánytermesztéshez) . Ez utóbbit Cserháti Sándor és Újhelyi Imre jó viszonyának köszönhették. Újhelyi azonnal hozzákezdett a törzskönyvezéshez, megelőzve a megyei lóállomány nyilvántartását. A kezdeti évek nehezek voltak és csak Magyaróváron, Lucsonyban, Káinokon és Levélen szereztek tagokat. Pedig az évi 2 Ft tagdíj nem volt magas, a törzskönyvezési díj pedig 30 krajcárt tett ki. 1899-ben kerülték el az 1000 fős létszámot és ekkor léptek be az első községek. Az első alapszabályt kapott tejszövetkezettel rendelkező község Illmic volt (1900. január 20.), amelyet ez évben még 8 követett. Az agilis szervezésnek köszönhetően 1914-ig a tagok száma elérte a 2286-ot. (A Jelentések és Kecskés-Mikó 1978. egyleti adatai sok helyen nem egyeznek meg, ezért inkább az elsőt használjuk.) Igaz ugyan, hogy csak 27 megyei község lett végül tag, de a megye 58 községéből 51-ben volt legalább néhány tagja az egyesületnek. A működés kiterjesztése az egész megye területére végül is helyesnek és eredményesnek bizonyult. Az egylet legfontosabb szerve a közgyűlés volt, ahol Újhelyi tartotta a szakmai beszámolót. A közgyűlést a kor szokása szerint sorsolással tették (még) izgalmasabbá, főleg a Kühne gyár ajánlott fel erre a célra egy-egy kisebb mezőgazdasági gépet. A tagok tetszésük szerinti nyelven szólalhattak fel és kaptak német vagy magyar nyelvű nyomtatott éves jelentést. Újhelyi Imre fontosnak tartotta a tagok részvételét és véleményükre kíváncsi volt. Egyébként a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár 15% kedvezményt adott az egylet tagjainak minden gyártmányából. Hasonlóan járt el korábban a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület tagságával is. A két egylet között a kezdetektől sok a párhuzamosság, de a Mosonmegyei Szarvasmarha Tenyésztő Egylet felfutása dinamikusabb volt, jobban be tudta tölteni célját és látványosabb eredményt ért el. Nem csak fel tudta vetni a problémákat, de szinte azonnal körüljárva azokat megindult a megoldás felé. Újhelyi demokratikus és őszinte magatartása sokat lendített az egyesület ügyén, koncentrálni tudott a legfontosabb teendőkre. 3. A tejszövetkezetek megerősödése Kezdetben Újhelyi tárgyszerű tartási tanácsai jelentették a gazdáknak a legfontosabb segítséget. Ezt mindenek előtt azokra a községekre (1904-ig már 22) koncentrálta, ahol tejszövetkezet alakult. A szervező ezt 1899/1900-ban 31 előadás tartásával segítette elő. A 1902/1903-as jelentésben Újhelyi le is írja: „Egyesületi működésünknek legmaradandóbb nyomát tejszövetkezeteinkben látjuk, mint olyan tényezőkben, melyek nem csak állandó, biztos, korábban nem élvezett jövedelemhez juttatták népünket, hanem melyek alkalmasak voltak és alkalmasak arra, hogy egész ósdi gazdálkodási rendszerünket fokozatosan megváltoztassák, a mai kor kí109