Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)
Szabó Péter: A győri kézművesek barokk kori vallási kötelezettségei
SZABÓ PÉ TER A GYŐRI KÉZMŰVESEK BAROKK KOPJ VALLÁSI KÖTELEZETTSÉGEI kötelezően rendelt" jámbor tevékenység - miseszolgáltatás, körmeneti részvétel, iparostársak temetése - teljesítésére. Az iparos polgárok jelentették a helyi lakosság túlnyomó részét. Ha gazdasági és politikai súlyuk a feudális rendszerben nem is volt számottevő, az egyházi szolgáltatások tekintetében mégis ők jelentették a "nyájat", a hívők legjelentősebb hányadát, ami testületi fellépésük esetén már igenis számottevő reprezentációs jelenségként értékelhető. Talán elegendő a legényeik kíséretében ünnepi díszbe öltözött, esetenként feldíszített jelvényeikkel megjelenő mesterek körmeneti részvételére utalni, amely a zászlóhasználat elterjedése után esetenként valóban látványossá, ünnepélyessé tette a felvonulást. A város egyházi jellegét nem kis mértékben határozta meg az is, hogy a mindenkori megyéspüspökök Gosztonyi János beiktatásától Zichy Ferenc haláláig (1510-1783) a vármegye örökös főispáni tisztét is betöltötték (Karvasi-Szavári 1874, 605-607). Közülük több bíboros, hercegprímás illetve a királyi kancellária vezetője volt, nem kevés befolyással az országos politikára és az egyházi törekvések államhatalmi támogatására. A tárgykör forrásai A győri iparosok szakrális világának megismeréséhez elsősorban a céhek szervezeti dokumentumaira támaszkodtunk. A hagyományaikra büszke iparosok megőrizték a XVII. század eleji újjászerveződésük óta keletkezett okmányaikat, melyek - egyebek híján - a várostörténetnek és a lakosság életmódjának is ritka forrásai. A győri kézműves céhek vallásos tevékenységét vizsgálva elsősorban a céhszabályzatok vonatkozó passzusaiban találtunk adalékokat főképp valláserkölcsi alapkövetelmények, egyházi szolgáltatások, valamint az elhalt mestertársak illő temetése vonatkozásában. A céhek iratanyagában egyéb, ezen előírásokhoz kapcsolódó tevékenységekről, szokásokról csak nagyon kevés és szűkszavú utalás található. Ezek az információk inkább a leíró-elbeszélő jellegű forrásokban keresendők (Zoltán 1963, 207-252). Az írott források mellett rendkívül beszédesek hasonló tisztelettel megőrzött tárgyi emlékeik is. Ezek közül különösen a céhzászlók játszottak szerepet jámbor tevékenységükben. A zászlók ismételt megjelenése a céhek életében már egyértelműen az ellenreformáció céljainak érdekében terjedt el, hiszen éppen e reprezentatív kellékek, a rájuk festett vallásos tárgyú képekkel elengedhetetlen tartozékai lettek a barokk kori vallásos demonstrációknak, a körmeneteknek (Szabó 1988, 135-207). 85 4. kép A győri kötélverőcéh ládájának részlete, Szent Sebestyén (Tanai Csaba Taca felvétele)
