Arrabona - Múzeumi közlemények 42/1. - Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004)

Kostyál László: Paul Troger és tanítványai a Nyugat-Dunántúlon

ARRABONA 2004. 42/ 1. SZENT-KEF KULTUSZ 1. kép P Troger: Angyali üdvözlet, 1747. Győr, Szent Ignác templom (Mazur Ildikó felvétele) 2. kép E Tróger: Győztes Immaculata. Zalaszentgrót, plébániatemplom (Mazur Ildikó felvétele) rikus vonulatokba rendezett komponálást módja. Ennek révén rendel számos lebegő angyalt a két központi figura köré, és tölti ki általuk nagyvonalúan a rendelkezésre álló tágas teret. Győri tevékenységét követően Trogert három éven keresztül (1748-1750) brixeni (Bressanone) megrendelése, majd akadémiai tanári pályája kötötte le, hazánkban több falképéről nem tudunk. A zalaszentgróti templom keresztelőkápolnájában azonban feltűnik a Győztes Immaculatát ábrázoló zellerndorfi oltárképének (17401745 k.) talán saját kezűleg készített, csekély mértékben módosított, kvalitásos változata. (2. kép) Az eredetihez képest hiányzik a bal alsó sarokban lévő angyal, máshol azonban a drapériák a redőrészletekig megegyeznek. Szilárdíy Zoltán egy Zalaegerszegen elhangzott előadásában

1 a Tróger oeuvre-höz tartozónak ismerte el az alkotást. Származási helye, Zalaszentgrótra kerülésének ideje ismeretlen, a festőnek a templomot építtető és a kegyuraságot gyakorló gróf Batthyány családdal való esetleges kapcsolatáról semmit nem tudunk. Ugyancsak Tróger kompozíciója jelenik meg a gróf Szapáry Péter által építtetett letenyei plébániatemplom (1765) főoltárképén. Ennek témája a Szentháromság, szignója szerint L.(?) Strattmann festette 1792-ben. Szerkezete egyszerű, és mégis roppant hatásos: az egymás mellett, felhőkön trónoló Atya és Fiú alakja vízszintes szimmetriatengelyként szolgál, fejüket és középpontjában a Szentlélek galambját a megnyíló felhőkön átvilágító széles fénysugár vonja közös glóriába, míg az előtérben adoráló angyalok és puttók repdesnek. A festmény eredetijét Tróger a morvaországi Vranov Liechtenstein fogadalmi templomának oltárára festette, a műnek azonban számos vázlata és változata ismert. Mojzer Miklós a letenyei kép festőjét azzal a Franz Xaver Strattmannal (17191793) azonosítja, aki 1746-ban Tróger 104